Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, a jövőben szeretnének minél több egészségügyi szempontból fontos szerepkört átadni, ami – mint mondta – csak forrásokkal lehetséges.
A VÉDŐNŐK NEMCSAK EGÉSZSÉGÜGYI, DE CSALÁDPOLITIKAI SZEMSZEMPONT IS FONTOS MUNKÁT VÉGEZNEK, EZÉRT IS FONTOS LENNE A VÉDŐNŐI ELLÁTÁS ÁLLAMI KÉZBE VÉTELE.
Az államtitkár azt mondta, a kormánynak fontos a védőnők ügye, a védőnői szolgálat hungarikumnak számít, és a kormány megpróbál jobb feltételeket teremteni számukra.
Jelezte, tisztában vannak azzal, hogy a védőnők bérezésére szánt forrás nem elegendő, és azért, hogy az emelés biztosan eljusson hozzájuk, már védőnői pótlék címen utalják pénzt. “Ez nem az utolsó, hanem az egyik lépés volt a sok közül, ami még vár ránk” – fogalmazott.
Mint mondta, a védőnők nemcsak egészségügyi, de családpolitikai szemszempont is fontos munkát végeznek, ezért is fontos lenne a védőnői ellátás állami kézbe vétele.
Szentes Tamás országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy a védőnői szolgálat hungarikum, és a védőnőként dolgozók reflektorfény nélkül, “csendes harcosként” végzik munkájukat az anyák és a csecsemők védelmében.
Odor Andrea országos vezető védőnő arról beszélt, hogy a 5324 védőnő 75 százaléka területi védőnőként végzi munkáját, és körülbelül 400 szakember hiányzik a rendszerből. Kiemelte, egy betöltött területi védőnői állásra átlagosan 40 várandós anya jut.
Fotó: Botár Gergely – kormany.hu
Kiemelte, hogy a szolgálat megalakulása és a védőnők elhivatott munkája nagyban hozzájárult a magyarországi csecsemőhalandóság csökkenéséhez. A védőnői szolgálat továbbfejlesztésével, elismerésével nem csak a minőség javítható, de a népegészségügy mai kihívásaiban is eredményesebben tudnának részt venni.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke arról beszélt, hogy a betöltetlen védőnői praxisok aggodalommal tölti el a kamarát. A védőnők egy különleges hivatás gyakorlói, hiszen a védőnő nem csak egészségügyi szakember, de ő az, akit beengednek a családok az otthonaikba, és bizalommal fordulnak feléjük.