A köztársasági elnök kiemelte, évente 500 milliárd dolláros befektetésre lenne szükség a vízgazdálkodási infrastruktúrában, hogy a fenyegető krízist meg lehessen oldani. Erre azonban ennyi pénzt jelenleg senki nem ad. Hangsúlyozta, nemzetközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a megoldást jelentő projekteket előbb regionális szinten tesztelhessék, hogy a globális befektetők felmérhessék a bennük rejlő lehetőségeket.
Áder János kiemelte, az idő azonban kevés, a globális vízválság jelentette veszélyek hamarabb elérik az embereket, minthogy maga a klímaváltozás kiteljesedne.
Minél tovább várunk, annál nagyobbak lesznek a károk, és annál többe fog kerülni. Legyen figyelmeztetés az, ami Houstonban történt, pontosan tudják, hogy milyen károkat okozott a Harvey hurrikán – hívta fel a figyelmet.
Áder János köztársasági elnök nyilatkozik a közmédia forgatócsoportjának az ENSZ New York-i székháza előtt, miután részt vett a világszervezet közgyűlése 72. ülésszakán az éghajlatváltozás elleni küzdelemről tartott állam- és kormányfői megbeszélésen a 2017. szeptember 19-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Áder János a Világbank adatait idézve leszögezte: jelenleg a világban több mint 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, és 4 milliárd azoknak a száma, akiknek szennyvize nincs megfelelő módon kezelve.
“Azt is tudjuk, hogy az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél közül legalább 15 nem valósítható meg megfelelő vízgazdálkodás nélkül” – fogalmazott az államfő.
Hozzátette: a fenntartható urbanizáció is csupán vágyálom marad és a szegénység sem küzdhető le helyes vízgazdálkodás nélkül.
Előadásában Áder János kitért Perura, utalva arra, hogy ebben az országban az idén márciusban – hosszú aszály után – annyi eső esett, hogy 150 ezer otthon vált lakhatatlanná, s a természeti katasztrófa olyan óriási károkat okozott, hogy a perui GDP 3 százalékának megfelelő összeget kellett a helyreállításra fordítani.
Afrikában ugyanakkor éppen az a baj, hogy túl kevés az eső – hangsúlyozta az államfő. Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria példáját említve kifejtette, hogy a vízhiány katasztrófához vezetett: milliók éheznek, pusztulnak az állatok és pusztul a termés.
Ázsiában Banglades küszködik túl sok vízzel. “Májusban Bangladesben olyan mennyiségű eső esett, hogy még a monszunhoz szokott vidéken is sok volt belőle: 2 millió tonna rizs esett az esőzés áldozatul, s nem nehéz belátni ennek költségvetési, gazdasági és egyéb következményeit” – mondta Áder János.
Ezután az államfő felvételeket mutatott az öt évvel ezelőtti New Yorkról, amelyet akkor a Sandy hurrikán okozta áradás sújtott, és a pár héttel ezelőtti Houstonról, amelyet a Harvey hurrikán tett tönkre. Felhívta a figyelmet: mindkét esetben megelőzhető lett volna a mérhetetlen kár és veszteség. New Yorkban védműveket kellett volna építeni, ez mintegy 200 millió dollárba került volna, de mivel elmulasztották, a hurrikán pusztításai utáni helyreállításra már 20 milliárd dollárt kellett fordítani. Houston is az átgondolatlan városi fejlesztéseket szenvedte meg. Áder János megjegyezte: mindkét tragédiának fontos tanulságai vannak a jövőre nézve. Elsődleges fontosságúnak nevezte az ésszerű urbanizációt.
[interestingbar group=”interesting”]Beszédében az államfő feltette a kérdést, hogy mit kell tenni az ésszerű vízgazdálkodás érdekében és miképp kellene finanszírozni azt. Kiemelte az öntözés, a szanitáció, valamint a vízhálózat korszerűsítésének és az árvízi védekezésnek a fontosságát. Leszögezte: mindegyik feladat komoly strukturális beruházásokat és anyagi forrásokat, korszerű megoldásokat igényel.
Áder János magyar példát hozott a jó árvízi védekezésre. Megemlítette a tizenkét tiszai árvízi szükségtározót, amelyből hat már el is készült. “Drága program ez, az adófizetőknek sok pénzébe kerül, de megtérül” – hangsúlyozta.
“Szembe kell nézni a vízkérdés finanszírozásával” – mondta a köztársasági elnök. Világszerte 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente a vízválság elhárítására – tette hozzá.
“Jó ötletek vannak, azok beruházókra várnak” – mondta, majd három magyar ötletet mutatott be: arzénmentesítő készüléket, napelemes vízszivattyút és konténeres szennyvíztisztítót. “Olyan adományozókra van szükség, akiknek fontosabb a társadalom, mint a gyors anyagi megtérülés” – jelentette ki.
Az államfő Ferenc pápa szavait idézve zárta beszédét: Isten mindig megbocsát, az ember néha megbocsát, a természet azonban soha nem bocsát meg.