Csoma Mózes, az ELTE Korea Tanszékének vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: bár egy verbális összecsapásról van szó, kétség kívül nem szerencsések Donald Trump szavai, mivel azokkal alátámasztható Észak-Korea azon kijelentése, hogy országuk az Egyesült Államok fenyegetése alatt áll. Phenjan az egész nukleáris tevékenységét ezzel indokolja – tette hozzá.
Szerdán az észak-koreai külügyminiszter, Ri Jong Ho New Yorkba érkezett az ENSZ-közgyűlésre, ahol az amerikai elnök fenyegetését „kutyaugatásnak” minősítette. Mind a szakértők, mind pedig a sajtó arra vár, hogy a közgyűlés időszaka alatt sor kerül-e bármilyen magas rangú amerikai-észak-koreai egyeztetésre.
Forrás: Twitter
Phenjan bizonytalan
– Észak-Korea kétoldalú módon, de mindenképpen az Egyesült Államoktól vár megoldást a helyzetre. Elsőként közvetlen, kétoldalú tárgyalások megindulását, végeredményképp pedig egy, Észak-Korea számára biztonsági garanciákat tartalmazó paktum létrejöttét, amellyel nemzetközileg is lezárulna a koreai háború – magyarázta.
Csoma Mózes elmondta, a „meglehetősen paranoid” észak-koreai rezsim az ötvenes évek óta úgy érzi, bármikor sor kerülhet egy újabb koreai háborúra az Egyesült Államok ellenséges hozzáállása miatt. Hozzátette, az észak-koreai félelem gyökereit a koreai háború időszakában kell keresni, azt vallják, ők nem is Dél-Koreával álltak szemben, hanem az Egyesült Államokkal.
1953-ban a békeszerződés helyett csupán fegyverszünet köttetett, amely miatt Észak-Korea bizonytalan helyzetben érzi magát. Az elmúlt 30 évben, Szovjetunió összeomlása és szocialista országok rendszerváltása óta csak nőtt ez a bizonytalanságérzet. A rezsim fő célja tehát valamilyen alku kizsarolása Washingtontól, amely nemzetközi szinten legitimálhatná az országot.
A KCNA észak-koreai hírügynökség által 2017. szeptember 4-én közreadott képen Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára (k) megbeszélést folytat a párt elnökségi tanácsának tagjaival szeptember 3-án, miután Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre. (MTI/AP/KCNA/KNS)
Észak-Koreának is ajánlania kell valamit
Emlékeztetett: az észak-koreai rakétatesztek elsősorban a Japán-tenger irányában zajlanak, és több alkalommal (elsőként 1998-ban) is megtörtént, hogy Japán (Hokkaido) felett repültek át a rakéták. Válaszként a japánok rakétavédelmi rendszert telepítettek a legészakibb szigetükre.
Csoma Mózes szerint a várhatóan létrejövő megállapodásnak tartalmaznia kell egy olyan csomagot, hogy Észak-Korea moratóriumot hirdet a rakétatesztekre. és vállalja, hogy nem tesz a térség bármelyik országát, főként Japánt aggasztó, provokatív lépéseket.
Szeptember 15-én Észak-Korea újabb rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből keleti irányba, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. Észak-Korea meg akarta fékezni az amerikaiak harci kedvét, arra törekedve, hogy megteremtse a katonai erőegyensúlyt az Egyesült Államokkal szemben – indokolta a rakétakilövést Kim Dzsong Un.
Az újabb rakétakísérletet nem csupán az ENSZ Biztonsági Tanács, hanem a világ vezetői is elítélték.
Az Egyesült Államok első lépésként két amerikai B-1B Lancer típusú hadászati bombázóval és két F-35-ös vadászbombázóval gyakorlatozott a dél-koreai légierő egységeivel közösen a Koreai-félsziget felett, fitogtatva a két hadsereg csapásmérő képességét az atomfegyvereit rohamléptékben fejlesztő Észak-Korea előtt.
António Guterres ENSZ-főtitkár a szervezet Közgyűlésének megnyitóján arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris konfliktus veszélye nem elvont veszély, „nem szabad vakon háborúba rohannunk” Észak-Koreával, a válság megoldását sürgette.
A jelenlegi helyzetben, amikor Észak-Korea az egész világra óriási fenyegetést jelent, minden eddiginél fontosabb a nukleáris kísérletek teljes tilalma – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is New Yorkban.