A madridi Természettudományi Múzeum tudósai Antonio Rosas professzor vezetésével végeztek kutatást. Egy Neander-völgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult – ismertette pénteken a Science folyóiratban közzétette tanulmányt a BBC News.

Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens esetében az agy a gyermekkor alatt hosszabb ideig, több évig fejlődik, ugyanis több időbe és energiába telik a nagy méretű agy teljes kialakulása. Korábbi tanulmányok azt állapították meg, hogy a Neander-völgyi agya sokkal gyorsabban fejlődik ki, mint a modern emberé, és ezzel azt támasztották alá, hogy ezért valószínűleg a Neander-völgyiek agya kevésbé volt kifinomult.

“Meglepetésként ért bennünket. A kutatás kezdetén azt vártuk, hogy hasonló eredményekre jutunk, mint a korábbi tanulmányok” – mondta el Rosas professzor az új eredményről. A kihalt emberfaj tehát semmivel sem volt állatiasabb vagy primitívebb, mint a Homo sapiens.

Mostanáig a tudósok úgy gondolták, hogy a modern ember az egyetlen, amelynek agya viszonylag lassan fejlődik ki a felnövés folyamatában. A Neander-völgyi gyermek csontvázát, amelyet vizsgálat alá vetettek, Asztúriában, az El Sidrón-barlangban találták. A hét és féléves fiú maradványai 49 ezer évesek.

Illusztráció. (Fotó: Shutterstock)

Rosas professzor és kutatócsoportja úgy véli, a korábbi kutatások tévedtek, és az új kutatás eredménye a helyes. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy először sikerült egy szinte teljes Neander-völgyi gyermekcsontvázat megvizsgálni, amely éppen a kritikus fejlődési stádiumban lévőé lehetett.

A fiú viszonylag jó állapotú koponyájának vizsgálatakor tejfogakat és csontfogakat is találtak állkapcsában, így sikerült megállapítani életkorát. Agyának mérete halálakor 87,5 százaléka volt egy kifejlődött Neander-völgyi felnőttének. Egy modern ember gyermekének ebben a korban az agya egy felnőttének a 95 százaléka.

A kutatók azt is megállapították, hogy a fiú hátgerincét alkotó csontocskák közül némelyik még nem nőtt össze, míg a modern embernél ezek a csontok hatéves korra összenőnek.

“A Neander-völgyieknek az agya és a teste is nagyobb volt a mai emberénél, tehát logikus az gondolni, agyuk kicsit lassabban fejlődött ki, hogy időt hagyjon arra, amíg a test is teljesen kifejlődik” – magyarázta a kutatás eredményét Rosas.

Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a modern ember volt a leglassabban felnövő faj.

Miután most kiderült, a Neander-völgyieknél ez kicsivel még több időt vett igénybe, ebből az a következtetés vonható le, hogy mindkét faj egy közös őstől örökölte a lassú növekedést.