A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel nyolc órakor nyitottak ki, és 18 órakor zárnak be. Az eredményeket 72 órával később hozzák nyilvánosságra. Irakban 5,5 millió szavazót várnak az urnákhoz, de – már szombattól – szavazhattak a külföldön élő iraki kurdok is. A választásokat mintegy 400 külföldi megfigyelő felügyeli, és mintegy 600 újságíró tudósít róla, egynegyedük a külföldi tömegtájékoztatást képviseli.

A szavazólapon a következő a kérdés szerepel kurd, török, arab és asszír nyelven: “Szeretné-e, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak?”.

Az észak-iraki autonóm Kurdisztán és kurdok lakta más térségek függetlenségéről a bagdadi vezetés szembenállása mellett és nemzetközi nyomás ellenére kezdeményeztek népszavazást. Kurdisztán parlamentje tíz napja hagyta véglegesen jóvá, hogy szeptember 25-én tartsanak referendumot a függetlenségről az autonóm Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulejmaníja és az utóbbiból 2014-ben kialakított Halabdzsa kormányzóságokban.

A jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavaznak még Kirkuk és Dijala tartományban, valamint Ninive tartomány főképpen kurdok lakta településein. Az elsők között szavazott Nadzsm ad-Din Karím kirkuki kormányzó, akinek elmozdítását megszavazta az iraki parlament, miután az olajban gazdag tartomány ideiglenes tanácsa úgy döntött, hogy Bagdad ellenkezése ellenére a tartomány területén is megtartják a kurdok függetlenségi népszavazását.

A török külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy minden eszközt megragadva lépnek majd fel, ha a népszavazás olyan lépésekhez vezet, amelyek Törökország biztonságát is célba veszik. Törökország is jelentős méretű kurd területeknek ad otthont.

Ankara mindent megtesz a nemzetbiztonság érdekében

Törökország a nemzetközi jog és a parlament felhatalmazása alapján minden óvintézkedést megtesz a nemzetbiztonság érdekében, ha azt az észak-iraki kurdok hétfői függetlenségi népszavazását kísérő események veszélyeztetni fogják – közölte a török külügyminisztérium. A tárca egyúttal leszögezte: a referendum mind a nemzetközi jog, mind Irak alkotmánya szempontjából illegitim, így Ankara annak eredményét nem ismeri el.

Mint fogalmaztak: az észak-iraki kurdok lépése “távol áll a józan észtől”, hiszen kockára teszi annak az esélyét, hogy a térség stabillá váljon. “A súlyos hibának meglesz az ára” – figyelmeztetett a török külügyminisztérium. A tárca ismét arra szólította Erbílt – az autonóm Kurdisztán régió székvárosát -, hogy rövid távú politikai érdekei helyett Irak egészének békéjét és jólétét tartsa szem előtt.

A közlemény szerint a török nemzetbiztonsági tanács, valamint a kabinet múlt pénteki ülésén meghatározta az északi-iraki kurdokat sújtó majdani szankcióit. Erről részletek nem szerepelnek a közleményben, de Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban jelezte: Ankara “nem hétköznapi” szankciókat készül kivetni az autonóm régióra.

Az NTV török hírtelevízió hétfőn azt jelentette, hogy lezárták az észak-iraki kurd autonóm régió irányából a délkelet-törökországi Habur határátkelőt. Később a török vámügyi és kereskedelmi miniszter, Bülent Tüfenkci árnyalta az értesülést. A miniszter az Anadolu török állami hírügynökségnek elmondta: a határ nincs zárva, de az Észak-Irakból érkezőket biztonsági okokból fokozottan ellenőrzik.

Ankara és Erbíl korábban jó viszonyt ápolt egymással, ennek ellenére a népszavazás bejelentése után, múlt kedden török harckocsik vonultak fel Irak északi határán. A török hadsereg közlése szerint hadgyakorlatról van szó, amely keddig tart majd, vagyis a kurd referendumot követő napon ér véget. A török törvényhozás szombaton újabb egy évvel meghosszabbította a török hadsereg szíriai és iraki hadműveleteire adott mandátumát. A döntés értelmében Törökország – az észak-szíriai Eufráteszi Pajzs hadművelethez hasonlóan – akár katonailag is beavatkozhat Irakban.