“Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben” – fogalmazott a jogszabály aláírásával és az arra adott magyar reakcióval kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője, aki Szingapúrban nyilatkozott, ahová az Orbán Viktor miniszterelnök vezette hivatalos delegáció tagjaként érkezett.

Szijjártó Péter szavai szerint szégyen és gyalázat, hogy Ukrajna elnöke aláírta az oktatási törvényt.

A jogszabály a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is. A törvény alapján a nemzeti kisebbségeknek ötödik osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. MTI Fotó: KKM

Porosenko elnök eddig arról beszélt, hogy Ukrajnát közelebb akarja vinni Európához, a mostani döntésével azonban “jó messzire távolodott Európától, éppen az ellentétes irányba tett egy hatalmas lépést” – mondta Szijjártó Péter.

Petro Porosenko eddig európai Ukrajnáról beszélt – folytatta -, de “ezt gyakorlatilag innentől kezdve el is felejtheti”, tekintettel arra, hogy Magyarország minden létező fórumon, minden nemzetközi szervezetben, elsősorban az EU-ban, blokkolni fog minden olyan kezdeményezést, amely Ukrajnának kedvező lenne.

Most, hogy az EU-Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint az ukránok vízummentessége életbe lépett, az ukránok “azt az álmot dédelgetik”, hogy a keleti partnerség jegyében még tovább lépnek az európai integráció felé vezető úton. “Na, ezt most pont elfelejthetik” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hozzátette: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenleg zajló ülésén Magyarország meg fog vétózni minden olyan EU-s felszólalást vagy álláspontot, amely nem ítéli el Ukrajnát kellő erélyességgel és kellő határozottsággal.

A nemzetiségek bizottsága is elítéli a jogszabályt 

Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja „a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről” szóló országgyűlési határozatban foglaltakat.

A testület keddi ülésén, 11 igennel, 2 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában kimondta: támogatja a határozatban foglaltakat, „különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemzetiségi oktatási és anyanyelvhasználati jogokat sértő ukrán oktatási törvény – a kárpátaljai magyarság mellett – az országgyűlési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is élő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, görögöket, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugyancsak sújtja”.

Petro Porosenko ukrán elnök. (MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A korlátozás veszélyezteti a közösség fennmaradását

Az ukrán oktatási reform jelenlegi formájában való bevezetése kedvezőtlen következményekkel járna az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekre, a magyar nyelvhasználat iskolai korlátozása veszélyezteti a közösség fennmaradását – állapította meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében.

Azt írták, kutatások igazolják, hogy az anyanyelvű oktatás nagyon fontos szerepet játszik az anyanyelvhez való viszony kialakulásában, így hosszú távon a magyar identitáshoz ragaszkodásban.

Kifejtették: Kárpátalján a magyar nyelv sorsa egyenlő a közösség sorsával, ezért a magyar nyelvhasználat korlátozása az iskolarendszerben közvetlenül a közösség fennmaradását veszélyezteti. Már eddig is magas volt az onnan Magyarországra távozó tanulók aránya (különösen az ország közelsége és a választható szakok sokszínűsége miatt), és ez ilyen szigorítás következtében tovább emelkedhet.

Ugyanez igaz lehet az alacsony anyagi megbecsültségű tanári pályára is. A tanárhiány már 2014 óta problémát okoz Kárpátalja magyar iskoláiban – tették hozzá.

Mivel Ukrajnában több száz orosz, csaknem 100 magyar és körülbelül ugyanennyi román, valamint 5 lengyel nyelven oktató iskolát érint ez a változtatás, nagy felháborodást okozott az oktatási reform ezen része mind a helyi, mind pedig a nemzetközi szinten – mutattak rá.

Hangsúlyozták: a törvényben megfogalmazott változtatások jogi és szakmai okból is kifogásolhatóak. Jogilag azért, mert a törvény semmibe veszi az ország belső jogszabályait, magát az alkotmányt is, valamint az ország nemzetközi vállalásait, ugyanis megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől az oktatás magasabb szintjein. Ez visszalépést jelent az eddig érvényben lévő jogszabályokhoz képest.

A kutatóintézet meglátása szerint a törvény szakmai (nyelvészeti és pedagógiai) érvényessége pedig azért problémás, mert nem egyértelmű, hogy az ukrán oktatási minisztérium miként járulna hozzá ezzel a változtatással a nyelvi jogok közül az anyanyelv és az államnyelv egyidejű elsajátításához.

Az elemzés szerint olyan oktatási modell szolgálhatná Ukrajnában a kisebbségek oktatásának minőségi javítását, amelynek célja a „hozzáadó kétnyelvűség”.

A hozzáadó kétnyelvű modellben a beszélő a nyelveket egymáshoz adódóan és nem egymás kárára sajátítja el – magyarázták, hozzátéve, ez a legegyszerűbben az anyanyelvű oktatás megtartása mellett az államnyelvoktatás reformjával is elérhető. De vannak olyan kétnyelvű modellek, amelyek szintén ezt a célt szolgálhatnák – olvasható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzésében.

Reagált Kijev

Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint a magyarországi választási kampánnyal függnek össze azok a nyilatkozatok, amelyek az új ukrán oktatási törvény kapcsán a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről szólnak, emellett Budapest így próbálja elterelni a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról, ezen belül a migrációval kapcsolatos nézeteltéréséről Brüsszellel.

Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán Szabadság rádiónak kedden nyilatkozva „hisztérikusnak” minősítette a törvénnyel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulásokat. Úgy vélte, hogy Ukrajnának ebben a helyzetben „nyugodtan és megfontoltan” kell viselkednie, miközben nem szabad feladnia nemzeti érdekeit.

„Meg kell mutatnunk, hogy mi egy nagy európai nemzet vagyunk, vannak saját nemzeti érdekeink és van gerincünk. Ebben bennünket nem lehet megtörni” – fogalmazott Jeliszejev.

A tisztségviselő mindazonáltal úgy vélte, hogy az oktatási törvényről konzultációkra van szükség. Szerinte viszont Magyarország ahelyett, hogy a vitát kétoldalúan próbálná rendezni, szélesebb platformra vitte a kérdést.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter közben a Twitter internetes közösségi portálon tett bejegyzésében tudatta: Ukrajnában azon dolgoznak, hogy az ország magyar nemzetiségű állampolgárai a lehető „legkomfortosabban” érezzék magukat az Európai Unióban és Ukrajnában egyaránt.

„Minél több nyelv, annál több lehetőség. A konstruktív párbeszéd lehetővé teszi a félreértések eloszlatását” – írta a külügyminiszter.