Amitől persze még a kalózkodás éppen úgy törvénytelen marad.

Kép: Shutterstock

Mégis figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság 300 oldalas, itt elérhető jelentése minden előfeltételezés ellenére arra a következtetésre jut, hogy a PCGamesN szerint gyakorlatilag nem mutatható ki kapcsolat az illegális terjesztés-felhasználás növekedése és az értékesítés romlása együttesében.

A kutatásból kiderül, hogy a legkülönfélébb médiatípusok – köztük a játékok, filmek, zene, könyvek stb – eladásán valójában nem rontottak a kalózok.

Ilyen kapcsolatra legfeljebb a legfrissebb blockbusterek, a kasszasikert hajhászó filmek esetében lehetett lelni.

Megjegyzik, hogy „(…) a jelentés állításai kizárólag az EU-s értékesítésére és az uniós kalózkodásra vonatkoznak, megállapításai nem feltétlenül igazak más régiókra”.

A tanulmány szerint a kalózkodás nem annyira az ár, hanem inkább a „fizetési hajlandóság” (willingness to pay) függvénye. Tehát, ha emelik az árakat, korántsem biztos, hogy többen kalózkodnak: akik akarnak fizetni, fizetnek, akik pedig nem, azok bizony inkább illegálisan beszerzik, amit akarnak.