A német kancellár számára mindenképpen figyelmeztető jelként értékelhető az, hogy a vasárnapi németországi választáson az AfD (a szélsőjobboldali, migrációellenes Alternatíva Németországnak párt) a vártnál jobb eredménnyel, a harmadik legnagyobb frakcióval került be a Bundestagba – szögezte le a hirado.hu-nak Mráz Ágoston Sámuel elemző, a Nézőpont Csoport vezetője.
Míg az előző, 2013-as választáson még csak 4,7 százalékos eredményt ért el az AfD, vasárnap több mint 12 százalékot szerzett; ez az erősödés Mráz Ágoston Sámuel szerint főként annak köszönhető, hogy a párt az utóbbi két évben a berlini vezetés bevándorláspolitikájának éles bírálatára építette politikáját.
„Mindez egyébként úgy is értelmezhető, hogy a német választás egyfajta visszaigazolást is jelent a magyar és a lengyel kormány bevándorlás kapcsán képviselt álláspontja számára” – jelentette ki.
Elhibázott CDU-stratégia
A választás lényegében az elmúlt években liberális fordulatot vett CDU (a Merkel-féle Kereszténydemokrata Unió) stratégiájának elhibázottságát mutatja – szögezte le az elemző, aki a kérdésre, miszerint jelenleg jobbratolódás jellemzi-e a német belpolitikát, megjegyezte: a német belpolitika „centruma” sokkal inkább balra van – például – a magyar belpolitika centrumához képest.
Alice Weidel (b) és Alexander Gauland, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társlistavezetői egy berlini sajtótájékoztató végén 2017. szeptember 25-én, a német parlamenti választások másnapján. (MTI/AP/Michael Sohn)
Úgy vélte, az AfD további erősödésének kérdése nagyban függ attól, hogy meg tudja-e őrizni a párt az egységét, valamint hogy fenntartja-e protestpárti szerepét, vagy koalícióképessé teszi magát.
Az egység bomlását mutatja egyébként, hogy keddi bejelentése szerint távozik pártjából az AfD egyik társelnöke, Frauke Petry. A politikus lemond a szászországi tartományi gyűlés AfD-frakciójának vezetői tisztségéről és vele tart a képviselőcsoport helyettes vezetője, valamint a frakcióigazgató is.
Elmaradt a várt SPD-áttörés
Az is tény – folytatta –, hogy az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) a második világháború óta nem szerepelt ilyen rosszul a szövetségi választásokon, ráadásul a radikális baloldal és zöldek nem is tudtak erősödni az előző választáshoz képest.
Martin Schulz. Fotó: EPA/FILIP SINGER
Sokáig úgy tűnt, hogy Martin Schulz kancellárjelölt, korábbi EP-elnök lendületet adhat az SPD-nek, ám ez nem így történt. Pár hétig növekedett az SPD népszerűsége, azonban miután a választók érzékelték, hogy Schulz politikája sem jelent megújulást a korábbiakhoz képest, azonnal visszazuhant a 20 százalékos tartományba – részletezte Mráz Ágoston Sámuel.
Angela Merkel. Fotó: EPA/CHRISTIAN BRUNA
Dacára annak, hogy az Angela Merkel vezette, a CDU/CSU konzervatív pártszövetségből és a szociáldemokrata SPD-ből álló kormány többséget szerzett, az SPD a választás után azonnal fel is mondta az együttműködést.
Schulz még kaphat kérdéseket
Borítékolható, hogy a szociáldemokraták belső vitái egyáltalán nem tekinthetők lezártnak. Schulz vasárnapi beszédében a nagykoalíció végéről beszélt, ezzel a figyelmet mintegy Merkelre terelve, ugyanakkor „ennek ellenére is el kell számolnia pártja felé a történelmi vereséggel” – emelte ki a szakértő, aki komoly fordulatokat is prognosztizált az SPD év végi tisztújításáig.
A fő kérdés továbbra is az egymillió menekült
Georg Paul Hefty magyar származású német újságíró és politológus az MTI-nek adott keddi interjújában azt mondta, a német politika nagy kérdése továbbra is az – az AfD sikere óta pedig még inkább –, hogy az egymillió menekült befogadása mit jelent a lakosság számára, illetve az ország belbiztonsági, szociális és gazdasági helyzete szempontjából.
[interestingbar group=”interesting”]Hefty szerint ugyanakkor a német kormánypártok veszteségeihez nem csak az AfD járult hozzá, hanem az FDP is alaposan. Erről azonban az újságíró-politológus szerint nem beszélnek ugyanolyan hévvel, mivel a liberális párt a kereszténydemokrata, de a szociáldemokrata kancellárjelöltek számára is mindig lehetséges, sőt kedvelt partner volt.