Az Európai Bizottság nem javasolja a schengeni övezeten belüli határellenőrzések fenntartását, különleges esetben azonban az ilyen ellenőrzéseket továbbra is meg is lehetne hosszabbítani 6 hónappal, sőt szélsőséges esetben akár további három alkalommal – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján, szerdán, a brüsszeli végrehajtó testület új javaslatait ismertetve. Az ellenőrzés maximum egy év, meghosszabbítása legfeljebb két év lehet.
A görög biztos hangsúlyozta: a schengeni térség olyan terület, amelyen belül a tagországok több mint 400 millió polgára és az odalátogatók szabadon mozoghatnak, valamint lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások akadálytalan áramlását. A szabad mozgást biztosító elv és az európai belső biztonság egyensúlyának fenntartása érdekében azonban egységes, koordinált uniós megközelítést kell kialakítani a schengeni térségen belüli határellenőrzés bevezetésével és fenntartásával kapcsolatban.
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottságnak migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelő tagja. (MTI/AP/Virginia Mayo)
Közleményében a brüsszeli testület rámutatott: a meglévő eszközök eddig jól szolgálták Európát, de az új biztonsági kihívásokkal szemben a schengeni határellenőrzési kódexet ki kell igazítani és erőteljesebb biztosítékokkal kell ellátni.
A javaslat szerint a tagállamok csak kivételes esetben hosszabbíthatják meg az ellenőrzéseket, amennyiben ugyanazon veszély egy éven túl is fennáll, és ha azt már megpróbálták kezelni a területükön belül hozott, arányos, rendkívüli, nemzeti intézkedésekkel – például szükségállapot elrendelésével – is – tette hozzá Avramopulosz.
Amikor a tagállamok a közrendet vagy a belső biztonságot veszélyeztető, folyamatosan változó súlyos fenyegetésekkel szembesülnek, mint például a határokon átnyúló terrorizmus, akkor előfordulhat, hogy a jogszabályi határidő nem lesz mindig elég. A bizottság ezért javasolta a schengeni határellenőrzési kódexben előírt határidő módosítását egy évre a jelenlegi hat hónapról, illetve a legfeljebb négyszer féléves hosszabbítás lehetőségét.
A biztos kiemelte, hogy szigorúbb eljárási biztosítékokat is kell bevezetni. A tagállamoknak például kötelezően értékelniük kell, hogy a megállapított fenyegetéssel szemben nem lehetne-e más intézkedések révén hatékonyabban fellépni, továbbá részletes kockázatértékelést kell benyújtaniuk.
Arra hívta fel a tagállamok figyelmét, hogy az ideiglenes belső határellenőrzés bevezetése továbbra is legvégső esetben alkalmazott, kivételes intézkedés lehet.
Felvennék Romániát és Bulgáriát
Avramopulosz elmondta, hogy a brüsszeli bizottság kezdeményezte Románia és Bulgária teljes körű felvételét is a schengeni térségbe, valamint véleménye szerint határozatot kell elfogadni Horvátország teljes jogú taggá válásáról, amint az erre vonatkozó összes kritérium teljesül.
A szolidaritás az EU migrációs politikájának alapja
Az Európai Unió migrációs politikájának továbbra is a szolidaritáson és a felelősség megosztásán kell nyugodnia, amelyet minden uniós tagországnak tiszteletben kell tartania – jelentette ki Avramopulosz.
Annak ellenére, hogy az EU külső határainak hatékonyabb védelme által kézzelfogható és pozitív eredményei vannak az unió migrációs politikájának, minden tagállamnak további erőfeszítéseket kell tennie a szolidaritás szempontjából.
Az Európai Unió Bíróságának a kvótaperben hozott ítéletével kapcsolatban Avramopulosz aláhúzta: a bíróság ítélete azt bizonyította, hogy az áthelyezések uniós rendszere jogilag magalapozott. Ez azt jelenti, hogy tovább kell dolgozni az áthelyezések sikerének érdekében – emelte ki.
Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a menekültek kvóták szerinti elosztását elutasító tagállamok átgondolják álláspontjukat, és részt vesznek a szolidaritáson alapuló mechanizmusban. A szankciók helyett a párbeszédet kell előtérbe helyezni – tett hozzá.
[interestingbar group=”interesting”]Újabb áttelepítési rendszert javasolnak
Avramopulosz elmondta azt is, hogy a menekültek Görögországból és Olaszországból történő áthelyezését célzó uniós mechanizmus keretében eddig több mint 29 ezer rászorultat helyeztek el más tagállamban, „hozzájárulva ezzel a két ország menekültügyi rendszerére nehezedő nyomás jelentős csökkentéséhez”.
Kiemelte, hogy sürgető prioritás a szeptember 26-ig – a két éve elhatározott rendszer hatályának lezárultáig – Görögországba és Olaszországba érkezett, áthelyezésre jogosult menekültek fennmaradó részének mielőbbi áthelyezése. A kedden lezárult rendszer keretében várhatóan összesen mintegy 37 ezer migránst helyeznek át ténylegesen.
Az uniós illetékes bejelentette, hogy a bizottság újabb uniós áttelepítési rendszerre tesz javaslatot, amely szerint a következő két évben legalább további 50 ezer „különösen kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló” embert kellene Európában elhelyezni.
Mint elmondta, a bizottság 500 millió eurót (mintegy 155 milliárd forintot) különített el, hogy támogassa az áttelepítésekre tett erőfeszítéseket a tagállamokban. A biztos közlése szerint az új rendszer 2019 októberéig marad érvényben, és a jelenlegire épül.
Avramopulosz azt is jelezte, hogy a Törökországból és a Közel-Keletről történő áttelepítések folytatása mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az Afrika szarváról és Észak-Afrikából – főként Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból és Etiópiából – érkező, kiszolgáltatott emberek áthelyezésére.
A kékkártya lehet a kulcs
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális migráció visszaszorítása és a legális bevándorlás lehetőségének megteremtése érdekében az Európai Parlamentnek és a tagországok kormányait képviselő tanácsnak el kell fogadnia az uniós kékkártyára irányuló bizottsági javaslatot. E kártyának köszönhetően várhatóan növekedni fog az EU képessége arra, hogy a magasan képzett munkaerőt Európába vonzza és megtartsa, ezáltal biztosítva a tagállamok számára az igényeiknek megfelelő munkaerőt. A bizottság továbbá értékelni fogja, hogy a jelenlegi uniós vízumpolitika megfelel-e a jelenlegi és a jövőbeni kihívásoknak, és szükség esetén mérlegeli a vízumpolitika korszerűsítésének szükségességét is.
Dimitrisz Avramopulosz kitért arra is, hogy a tagállamoknak tovább kell egyszerűsíteniük a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésére vonatkozó rendelkezéseiket, valamint az Európai Határ- és Parti Őrségen belül működő visszatérési osztályt jelentősen meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az ügynökség képes legyen „a visszatérések uniós szintű igazgatásának irányítására és koordinálására”.