Szijjártó Péter kiemelte: az ukrán parlament előtt fekszik még két „veszélyes” törvény, az egyik a nyelvtörvény, amely szigorúan korlátozná a kisebbségi nyelvek használatát, a másik pedig a kettős állampolgárokat szigorú szankciókkal sújtaná.
Az elmúlt egy évben minden magyar-ukrán kétoldalú tárgyaláson ennek a három törvénynek a visszavonását kérte Magyarország, de csak „mindenfajta homályos ígéretet kaptunk” – mondta.
Hétfőn találkozik román kollégájával, mivel „egyértelmű az érdekek egybeesése”, az ukrajnai román gyerekeket is rendkívül hátrányosan érinti az oktatási törvény – jelezte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) konferenciáján Budapesten 2017. szeptember 28-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: a CEU-val zajlanak az egyeztetések, reményét fejezte ki, hogy a végén megállapodásra jutnak. A Magyarországon működő kínai egyetemmel már sikerült megállapodniuk, a kínai delegáció október második felében érkezik Budapestre, hogy aláírja az intézmény további magyarországi működéséről szóló a megállapodást – tette hozzá.
„Nagyon remélem, a törvényes határidőig a CEU-val minden fontos kérdésben meg tudunk állapodni” – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: ennek egy előfeltétele van, a CEU-nak is be kell tartania a felsőoktatási törvény előírásait.
Elmondta: az amerikai Maryland állambeli székhelyű, a magyar fővárosban működő amerikai egyetemmel már megállapodtak.
A külügyminiszter szólt az illegális bevándorlásról is, és ismét leszögezte, hogy a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan európai álláspontot, amely ezt segítené. Magyarország csak olyan bevándorlási politikát tud támogatni, amely meg tudja védeni Európát és semelyik országot nem kötelezi az illegális bevándorlók befogadására – jelentette ki.
[interestingbar group=”interesting”]Az ombudsmanhoz fordult Brenzovics
Az ukrán parlament emberi jogi biztosához fordult csütörtökön Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, arra kérve beadványában Valerija Lutkovszkát, hogy kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot az alkotmánybíróságnál a kisebbségi jogokat szűkítő oktatási törvény ügyében.
Brenzovics László az MTI-hez is eljuttatott képviselői beadványában a többi között tételesen felsorolja, hogy a csütörtökön hatályba lépett oktatási törvény az alkotmány öt cikke mellett milyen, Ukrajna által is ratifikált és aláírt nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat, valamint ukrán törvényeket sért meg.
Felhívja az ombudsman figyelmét arra, hogy a törvény elfogadása során megsértették a házszabályt, különösen az oktatás nyelvét szabályozó, a nemzetiségi kisebbségekre nézve hátrányos rendelkezéseket tartalmazó 7. cikket illetően.
Egyebek mellett rámutat, hogy a törvény olyan nyelvhasználati jogokat szüntet meg, amelyeken több tucat, évtizedek óta fennálló nemzetiségi tanintézmény működése alapul, s amely jogokat a korábbi államalakulatok is szavatoltak a kisebbségek számára.
Beadványában a vázoltak alapján a magyar képviselő arra kéri az emberi jogi biztost, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogainak és szabadságjogainak visszaállítása érdekében kezdeményezzen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál az oktatási törvény 7. cikkének alkotmányosságát illetően.