A vizsgálatot végző kutatócsoport csütörtökön elmondta, szekvenálták a hét ember – köztük egy vadászó-gyűjtögetőként, mintegy 2000 éve a Ballito-öbölnél élt fiú –genomját. A három legidősebb maradvány (2300-1800 éves tartomány) genetikailag a déli Khoisan csoportok leszármazottaival áll rokonságban, míg a négy fiatalabb, 500-300 éve élt egyén a jelek szerint a mai, dél-afrikai bantu nyelvet beszélő csoportok genetikai rokona.

A kőkorszaki vadászó-gyűjtögetők vizsgálatával a kutatók meg tudták becsülni, hogy az evolúciós szétválás Homo sapiens és a többi, ősi embercsoport között a 350 ezer -260 ezer évvel ezelőtti tartományban zajlott le.

Illusztráció – genetikai kutatás. (Fotó: AFP)

Mostanáig a domináns elmélet szerint a Homo sapiens nem sokkal a 200 ezer évvel ezelőtti időszak előtt jelent meg. Az új tanulmány és a júniusban bejelentett marokkói maradványok viszont sokkal idősebb származást jeleznek.

A Homo sapiens több millió évnyi fejlődés – ebbe beletartozik a 700 ezer-600 ezer évvel ezelőtti tartományban lezajlott elválás attól az ágtól, ami a mára kihalt Neander-völgyihez vezetett – után jelent meg az afrikai földrészen. Az eme elválástól a modern ember megjelenéséig vezető időszak kritikus volt.

Mattias Jakobsson, az Uppsalai Egyetem kutatója és a Science folyóiratban közölt vizsgálat társszerzője a Reutersnek kifejtette, ebben az időszakban mehettek végbe olyan genetikai változások, amelyek a ma ismert emberré tettek minket, ezáltal megkülönböztettek például a Neander-völgyiektől.

A júniusban leírt marokkói leletek megkövesedett koponyákat, végtagcsontokat és fogakat ölelnek fel a megközelítőleg 300 ezer évvel ezelőtti időszakból, amelyekről megállapították, hogy Homo sapienshez tartoztak.

Jean-Jacques Hublin (jobbra) francia paleoantropológus és Abdelouahed Ben-Ncer, a marokkói Nemzeti Régészeti és Örökségtudományi Intézet szakembere a Marokkóban felfedezett Homo sapiens-koponya másolatával. A június 7-én publikált új tanulmány szerint fajunk már 300 ezer éve jelen volt Afrikában. (Fotó: AFP/Patrick Kovarik)

Marlize Lombard, a Johannesburgi Egyetem szakembere és a vizsgálat társszerzője szerint ama fosszíliák 300 ezer éves kora egybeesik a Homo sapiens megjelenését érintő új becslésükkel. A modern és archaikus jellegzetességek kombinációját tárják fel, ami átmeneti fázisra utalhat evolúciónkban – tette hozzá a marokkói leletek kapcsán.

A kutatók szerint a dél-afrikai Florisbadban talált 260 ezer éves, részleges koponya szintén Homo sapiensé volt.

Széles körűen elfogadott a kutatók között, hogy a Homo sapiens Afrikában fejlődött ki. Az újabb és újabb eredmények viszont azt sugallják, hogy fajunk nem egyetlen afrikai helyszínen, hanem több területen fejlődött ki, és az új genetikai kutatás ezt a sokkal komplexebb, úgynevezett pánafrikai eredetet látszik alátámasztani.