Ukrajnában a héten megtörtént az, amire senki nem számított: Petro Porosenko ukrán államfő aláírta a szeptember 5-én elfogadott oktatási törvényt, mely korlátozza a kisebbségek számára az anyanyelven történő tanulást. Tette mindezt a magyar, a román, a bolgár és a lengyel kisebbség, valamint a környező országok tiltakozásának ellenére. A jogszabályt Ukrajnára nem jellemző módon, az aláírást követően szinte azonnal hatályba léptették az ukrán közlönyben történő megjelenésével.
Petro Porosenko ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
„Képzeljük el, hogy jelen pillanatban az ukrán nyelv oktatása, vagyis egyetlen tantárgy tanítása ilyen alacsony hatékonyságú, ám ha a törvény hatályba lép, gyakorlatilag egyetlen tantárgyat sem fog tudni a gyerek, mert ha nem ért ukránul, akkor a matematikát, a földrajzot, a történelmet, a fizikát sem fogja tudni elsajátítani” – mondta az M1-nek Csernicskó István, a beregszászi Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője.
Ukrajna már régóta erre készül
Az intézmény egy, a napokban megjelent tanulmánya szerint, Ukrajna vezető politikusai évek óta arra törekednek, hogy az államnyelv oktatásának megreformálása helyett felszámolják a kisebbségi nyelveken folyó oktatást az országban.
Magyar nyelvóra a 9. a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában 2017. szeptember 11-én – képünk illusztráció (MTI Fotó: Nemes János)
Arra hivatkozva, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak megtanulni ukránul, képmutató módon most olyan döntést hoztak, amelynek értelmében az első négy osztály elvégzése után a gyerekeknek fokozatosan át kell állniuk az ukrán nyelven folyó oktatásra. A KMKSZ az ukrán kisebbségi ombudsmanon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordul.
„Amennyiben 45 parlamenti képviselő aláír egy beadványt, az alkotmánybíróságnak kötelessége megvizsgálnia a törvény alkotmányosságát” – magyarázta Brenzovics László kijevi parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke.
Megreformált közoktatás a cél
A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A hetedik cikkelye azonban több helyen alkotmányellenes és jogfosztó. Magyaroszág ezért mindaddig, míg nem változtatnak azon, gátolni fogja Kijev Európai integrációját.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (MTI Fotó: Varga György)
Balog Zoltán, az Emmi minisztere szerint az új törvény „szembemegy mindazzal, amit a szabaddá lett ukrán és magyar nemzet szerződött egymással, szembemegy egy sor európai egyezménnyel, amit az európai nemzetek közössége felé indulva Ukrajna elvállalt”.
A nyomás hatására puhulni látszik az ukrán vezetők állaspontja, Lilija Hrinevics oktatási miniszter, miután találkozott román kollégájával, úgy fogalmazott: nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. A kisebbségek számára azonban egy megoldás elfogadható: marad minden a régiben és mindenki megelédegésére új módszertant dolgoznak ki az ukrán nyelv elsajátítása céljából.
Még pontosíthatnak a jogszabályon
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre a frissen hatályba lépett ukrán oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén – mondta szerdán Lilija Hrinevics oktatási miniszter, aki erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Marian Pop oktatási miniszterrel.
Lilija Hrinevics, oktatási miniszter (Fotó: Facebook)
Az ukrán miniszter szavai szerint azután lehet majd beszélni a törvény pontosításáról, miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát. Hrinevics kijelentette: nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek.
Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsoltban az M1 hírcsatorna péntek reggeli műsorában úgy fogalmazott: a jelenleg elfogadott törvény egy kerettörvény, az egyes oktatási szinteket pedig külön törvények szabályozzák majd, amelyeket egyelőre homály fed – mindenesetre „furcsa”, hogy egy rendelet életbe léptetésének napján máris annak finomításairól beszélnek, ahogyan maga a törvény elfogadása is annak nevezhető.
A szakértő közölte: a törvény hatályba lépéséig, vagyis szeptember 28-ig sehol sem tették közzé a jogszabály szövegét. Vélhetően azért, mert az ukrán politikum próbálta kikerülni a felmerülő problémákat – tette hozzá.
Arra az újságírói felvetésre, hogy több dokumentum, magyar-ukrán keretegyezmény és szerződés garantálja a magyar kisebbség nyelvhasználatát, felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-ukrán alapszerződés éppen az oktatással kapcsolatban különbözőképpen fogalmaz ukránul, illetve magyarul.
Parányi szó, nagy különbség
A magyar szöveg az anyanyelv tanulásához való jogot és az anyanyelven tanulás jogát is rögzíti, az ukrán szövegben viszont ez “vagy” kötőszóval szerepel. Fedinec arról is szólt, hogy a törvény célja nem csupán az, hogy az orosz kisebbséget rákényszerítsék az ukrán nyelvhasználatra, hanem azokkal a polgárokkal is el akarják sajátíttatni az ukrán nyelvet, akik ugyan ukránnak vallják magukat, ám oroszul beszélnek.
[interestingbar group=”interesting”]Az MTA tudományos főmunkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország nyugati és középső részén 90 százalék feletti az ukrán iskolák aránya. Ez az arány csupán Kárpátalján, Odessza megyében és a két szakadár keleti területen 70 százalékos – mondta a kutató.