“Engem az érdekelt kezdettől fogva, hogy ha egy drága védművet építünk, akkor ne lehessen azt mondani, de megtenni se, hogy hetven hektár védelem nélkül marad, és ki van zárva szándékosan a védelemből” – fogalmazott Tarlós István. Kijelentette, nem normális dolog szándékosan kitenni az árvíznek hetven hektárt, amelyen körülbelül 40 milliárd forintos “értéktömeg” van.
A Fővárosi Közgyűlés – mint emlékeztetett – szerdai döntésének megfelelően megvizsgáltatják a tervezővel a római-parti telkek határában álló kerítések nyomvonalában haladó parti védmű lehetőségét.
Milliárdos érték a tét
A kérdés az, hogy ennek mennyi értelme van – tette hozzá Tarlós István. Elmondta, hogy az érintett magáningatlanok száma 80, az igénybe veendő magáningatlanok területe körülbelül 32 ezer négyzetméter, az ingatlan tulajdonosok száma 250-300 közöttire tehető. Előfordulhat, hogy az önkormányzat kénytelen évekig pereskedni, és aktuális, közeli árakon az említett terület meghaladja a 2 milliárdot és közelít a 3 milliárd forinthoz.
A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a Városháza dísztermében 2017. szeptember 27-én. Szemben az asztalnál középen Tarlós István főpolgármester. MTI Fotó: Mohai Balázs
Továbbá le kellene bontani 16 épületet, köztük csónakházakat is. Tarlós István közölte azt is, a tervező korábbi vizsgálata szerint a védmű állékonysága szempontjából semmi érdemi jelentősége nincs annak, hogy a védművet a kerítés vonalában vagy azon belül építenék meg.
A tanulmányterv elkészül majd erre a változatra, de “ennek csak akkor tud relevanciája lenni, ha van értelme” – mondta hozzátéve: pusztán azért, mert a tiltakozók kérik, attól még nem lesz relevanciája.
Tarlós István közölte azt is, az engedélyeztetést nem állítják le, mert azt elég lesz akkor leállítani, ha az derül ki, hogy van értelme a telkekre helyezni a nyomvonalat, viszont elméleti lehetősége annak is van, hogy nem így lesz. Ebben az esetben időt veszítenének – mutatott rá.
A főpolgármester kitért arra, ha egy engedélyezett terv és az előbbi javaslatra vonatkozó “negatív” szakvélemény ellenére sem ad a III. kerület tulajdonosi hozzájárulást a védműhöz, az azt eredményezi számukra, hogy “egy árvízi rombolás következményeiért a III. kerületi polgármestert terheli minden jogi és erkölcsi felelősség”.
A Kúriától is függ a népszavazás
Az Együtt és a Párbeszéd népszavazási kezdeményezése kapcsán a főpolgármester azt mondta, ha azt “a Kúria átengedi, úgyis lesz népszavazás, ha akarjuk, ha nem”.
Tarlós István kitért arra is, hogy egy, az ügyben megtartandó budapesti szintű népszavazás érvényességéhez legalább 700 ezer ember voksolása lenne szükséges. Összehasonlításképpen megjegyezte, hogy a legutóbbi önkormányzati választáson 600 ezren vettek részt.
A főpolgármester azt mondta, “ma már múlhatatlanul” az az érzésük, hogy valakik nem akarják, hogy ez a védmű megépüljön, és erre egyre több jel utal. “Mindig újabb és újabb szalmaszálba igyekeznek belekapaszkodni ahhoz, hogy akadályozható legyen a munka” – fogalmazott.
Lassan másfél tucat felújított metrószerelvény lesz
A 3-as metrófelújításáról szólva Tarlós István közölte: 8 felújított szerelvény folyamatosan szállít már utasokat, 14 szerelvény itt van már. Ezek közül 13-ra van már engedély, 5 még nem közlekedik. A 15. szerelvény jövő héten érkezik.
Lesz új záportározó
Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakszóvivője a sajtótájékoztatót megelőzően petíciót adott át Tarlós Istvánnak a dél-pesti szennyvíztisztító telep ügyében.
A főpolgármester elmondta: három hete tud a problémáról, amelynek lényege az, hogy 2010 előtt a telepen egy szükségesnél kisebb záportározót építettek, és ha az megtelik akkor a szennyvíz tisztítatlanul ömlik a Dunába. Ez általában nem tart tovább fél óránál, de tarthatatlan állapot – tette hozzá.
A főpolgármester közölte: a megoldás az, hogy építettnek még egy záportározót, ami a becslések szerint 300 millió forintba kerül. Ez szerepelni majd a jövő évi költségvetésben, meg fog épülni a tározó – mondta.