Társadalom

Ezért gondolják a hülyék, hogy mindenhez értenek

Ismersz olyat, aki egyáltalán nem ért valamihez, mégis úgy hiszi, hogy teljesen profi benne? Akkor már találkoztál a Dunning-Kruger-hatásnak nevezett kognitív torzítással. Ezzel a hatással az a baj, hogy a személyiségfejlődést gátolja: az egyén nem ismeri fel, hogy tulajdonképpen nem is ért valamihez, ezért nem képzi magát benne.

Neked is biztosan van olyan osztálytársad, aki úgy gondolja, hogy nagyon jó irodalomból, mikor még egy verset sem tud tisztességesen elemezni. Aztán persze ha kritikát kap, jön a dac és a visszavágás, ahelyett, hogy elfogadná a kritikát, és elgondolkodna azon, hogy talán mégsem annyira kompetens a dologban, mint hinné. Ez nem egyedi eset: az iskolában, a munkahelyen, az élet minden területén találunk olyan embereket, akik legjobb esetben is közepesek valamiből, de úgy hiszik, hogy az élvonalba tartoznak.

Először 1999-ben írta le a jelenséget az akkor a Cornell Egyetemen dolgozó David Dunning és Justin Kruger, akik kutatást is végeztek a hatás bizonyítására. Három attribútumban vizsgálták a résztvevőket: a humor, a logika és a nyelvtan területén kellett teszteket kitölteniük. Jellemzően azok az emberek, akik a teszten rosszabbul teljesítettek, túlbecsülték a tehetségüket a különböző területeken, míg az ügyesebbek szerényebbnek bizonyultak. De talán nem is a szerénység a jó szó erre – inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy a kevésbé tehetségesek többet gondoltak magukról, míg a tehetségesek tisztában voltak saját képességeikkel.

A probléma ezzel a jelenséggel az, hogy mivel a szerényebb képességű emberek nem fogadják jól az építő jellegű kritikát, képtelenek is tanulni a hibáikból. Így nem tudnak fejlődni, és nem lesznek végül olyan kompetensek, amilyeneknek hiszik magukat.

További tartalmak

Pénzügyi szempontból jó éve volt a főváros...

Minden korábbinál többen, 3200-an látogattak ki a...

Két forinttal csökkenti a 95-ös benzin literenkénti...

Az energiahatékonyságot javító megoldások napjaink...

A családoknak a boldogsághoz fizikai, anyagi és lelki...

Tovább az eszköztárra