A hajunk első számú feladata, hogy mechanikai védelmet nyújtson a fejünk számára. Bár a hétköznapokban inkább esztétikai szempontból tekintünk a hajra, ha közelebbről megvizsgálunk egy hajszálat, az rengeteg mindent elárulhat rólunk. Hajunk nagy részét egy keratin nevű anyag alkotja, amit az élő hajgyökérből kinövő, összepréselődő, majd elhaló sejtek alkotnak. Mivel az elhalt sejtekből felépülő hajszálakban már nem található használható DNS, amikor egy bűnügy helyszínén rábukkannak egy hajszálra, annak tulajdonosát csak akkor lehet megállapítani, ha a hajszál végén DNS-eket tartalmazó hajhagymát is találnak.

De még a gyökerek nélküli hajszálakból is rengeteg mindent megtudhatunk. Egy hajszálból meg lehet mondani, hogy miket ettél az utóbbi időben, vagy akár korábbi betegségeket is ki lehet következtetni. A természetben már jó ideje alkalmazzák ezt a módszert, Észak-Amerikában például a vadonban élő medvék bundájából szoktak szőrmintákat venni, hogy nyomon követhessék az egészségi állapotukat.

Ehhez egy készülékbe teszik a szőrszálakat, ami elégeti őket, majd a füst alapján megmondj,a pontosan milyen és mennyi kémiai elem található benne. Ebből pedig következtetni lehet az elmúlt időszakban elfogyasztott táplálékra – medvék esetében például a higany nagyobb mennyiségű lazacra utal.

Másra is lehet utalni a hajszálak kémiai összetételéből, a rendőrségi laborokban például képesek kiszűrni, ha valaki korábban valamilyen kábítószert vagy gyógyszert fogyasztott. Ezek a vizsgálatok alapvetően a haj hosszúságának megegyező időszakot képesek nyomon követni. Mivel a haj napi 0,3-0,5 millimétert növekszik, könnyű kiszámolni, hogy adott hajhosszúság hány hetet, hónapot vagy évet ölel fel a tulajdonosa életéből.

Fontos megjegyezni, hogy nem csak a hajszálak, hanem a testből kinövő összes szőrszál árulkodik az elfogyasztott dolgokról. Sőt, mivel a mellkason található szőrzet jóval lassabban nő a hajnál, valójában ez még többet elárulhat rólunk.