Ha azt mondjuk neked, hogy valaha élt egy béka, amely dinoszauruszokat és krokodilokat evett, valószínűleg nem hiszel nekünk – pedig valóban létezett egy ilyen kétéltű, amelynek a kutatók stílusosan a Beelzebufo, azaz az ördögvarangy vagy pokolbéka nevet adták. A már elnevezéséből is bizalomgerjesztő állat a késői kréta kor környékén élt, nagyjából 70 millió évvel ezelőtt (akkortájt, amikor a korábban már bemutatott fémszarvú vámpírhangya – nem biztos, hogy szívesen éltünk volna közöttük), és hatalmasra megnőtt: akár 41 centiméter hosszú is lehetett, súlya pedig elérhette a 4,5 kilogrammot.

Mégsem termetes méretei, hanem étrendje volt az, ami a kutatókat igazán izgatta. A Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a Beelzebufo olyan erővel tudott harapni, hogy akár kisebb dinoszauruszokat és krokodilokat is képes volt megölni. Ez, annak tekintetében, hogy a mai békákat általában rovarevőknek ismerjük, elég ijesztő felfedezés.

A kutatók a ma is élő dél-amerikai szarvasbéka (Ceratophrys cranwelli) harapásának erejét vizsgálták meg, és azt találták, hogy az ekkora fejátmérővel rendelkező állat 30 newtonos erőkifejtésre képes a szájával. A kutatók számítógépes modellezéssel megállapították, hogy ehhez képest a Beelzebufo, amelynek 154 milliméteres fejátmérője volt, akár 2000 newtonos erőkifejtésre is képes volt. Ez óriási erő – az emberi száj csupán az egyharmadára képes, és ne felejtsük el, hogy egy békáról beszélünk.

A kutatók megállapították, hogy ez alapján a béka valószínűleg kisebb dinoszauruszokat és növendék krokodilokat fogyasztott a ma általános rovarok helyett. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen vérbékák is léteztek valaha – szerencsések vagyunk, hogy nem a késő krétai korba születtünk.