JELEK TÍPUSAI
Természeti jelenségek, tünetek
• Az emberi viselkedés bizonyos megnyilvánulásai (sápadás, elpirulás, remegés)
• A beszédet kísérő, nem nyelvi kifejező eszközök
• Ember által alkotott jelek (KRESZ)
• A nyelvi jelek (szavak, toldalékok, mondatok) a legegyetemesebb, a legáltalánosabb és a leggyakrabban használt jele a NYELV.
Keletkezés szerint:
– TERMÉSZETES
– MESTERSÉGES
Jelölő és jelölt viszonya szerint:
– IKON (hasonlóságon alapul)
– INDEX (érintkezésen alapul)
– SZIMBÓLUM (megegyezésen alapul)
A nyelvi jel is lehet:
IKON – hangutánzó szó PL. KAKUKK
INDEX – hangulatfestő szó PL. KULLOG
SZIMBÓLUM – PL. Szeretlek, I love you, Ti amo (konvención alapul)
Hiába beszéljük ugyanazt a nyelvt, ha más nyelvi eszközöket válogatunk a nyelvi eszközrendszerből és másképp alkalmazzuk őket.
A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer.
A beszéd ennek a nyelvi eszközrendszernek az alkalmazása.
Amikor például a barátoddal beszélsz, közös nyelvet használtok, kommunikáltok. A nyelvi elemeket és használati szabályaikat alkalmazod. Létrehozol szavakat, mondatokat, szövegeket.
A nyelv legkisebb elemei a fonémák. Nem rendelkeznek önálló jelentéssel, csak jelentésmegkülönböztető szerepük van. Kapcsolódási szabályszerűségeiket foglalják össze a magán- és mássalhangzótörvények. Amikor beszélsz, akkor ezek megnyilvánulási formái a hangok, írásban pedik a betűk.
A fonémák egymással láncszerűen összekapcsolódva szóelemeket, másnéven morfémákat alkotnak. Ennek két típusa a tövek és a toldalékok. A tövekhez képzőket, jeleket, ragokat kapcsolhatsz.
Így jönnek létre a szavak, vagyis a lexémák.
Motivált szavaknak nevezzük a hangutánzó és hangulatfestő szavakat, mert ok-okozati összefüggés van a jelölő és a jelölt között.
De a szavak többsége motiválatlan, hiszen a hangalak és a jelentés összefüggése csak megegyezésen alapul.
Egy szónak lehet DENOTATÍV jelentése is, nézzünk egy példát:
LÁNY – NŐ
NŐ: EMBER, NŐNEMŰ, FELNŐTT
LÁNY: EMBER, NŐNEMŰ
Szövegbe kerülve beszélhetünk KONNOTATÍV JELENTÉSRŐL.
PL.: BETÖR
– HÁZBA
– PIACRA EGY ÚJ TERMÉKKEL
– LOVAT SZELIDÍT
A szavak szószerkezeteket, vagyis szintagmákat hoznak létre, végül pedig elérkezünk az utolsó nyelvi szinthez: a mondathoz.