Biztosan hallottál már róla, hogy a Föld több rétegből tevődik össze: míg a felszín szilárd, addig a bolygó középpontja felé haladva egyre melegebb van, így itt még mindig folyékony földréteg található. Egykor a felszíni réteg is folyékony volt, ám a Föld az évmilliárdok alatt lassan lehűlt, és a magma szilárd anyaggá változott. A felső réteget nevezzük litoszférának, ez alatt található az asztenoszféra, amely ugyancsak szilárd, ám rugalmasabb.

Az idők során a litoszféra több darabra töredezett szét, ezeket nevezzük tektonikus lemezeknek. A földrengéseket alapvetően a Föld tektonikus lemezeinek mozgása idézi elő. A lemezek többféleképpen is mozoghatnak, amikor két lemez eltávolodik egymástól, ott jellemzően nagy tengeri hátságok jönnek létre, mint például Közép-Atlanti-hátság. Olyan is van, hogy a lemezek ellentétes irányba mozognak, és egymásnak súrlódnak, a legismertebb példa erre a kaliforniai Szent András-törésvonal. A mélytengeri árkok úgy jönnek létre, hogy az egyik lemez a másik alá bukik, az ilyen területen gyakori a vulkáni tevékenység, és ilyen mozgások következtében jött létre az Andok-hegység vagy a Japán-szigetek is.

Aquí el momento donde un edificio, al parecer en la Colonia Roma colapsa. pic.twitter.com/rAYKX0lJjm

— REFORMACOM (@Reforma) 2017. szeptember 19.

A leggyakrabban az olyan lemezek találkozásánál alakulnak ki földrengések, ahol az egyik réteg a másik alá bukik. Ennek az az oka, hogy a kőzetlemezekben haladás közben hatalmas feszültség halmozódik fel, ami egy idő után földrengések formájában oldódik fel. Ennek hatására a kőzetlemez felszíne nagyon megváltozhat. Kisebb földrengések egyébként minden nap történnek, ám ezeket nem érzékeljük. Érzékelhető földrengések sem ritkák, ám a Richter-skála szerinti 7-8 erősségű vagy annál erősebb rengések azért szerencsére nem mindennaposak.

Az eddigi legerősebb földrengést egyébként Chilében mérték 1960-ban, ez 9,5-ös erősségű volt, a mostani mexikói rengés pedig 7,1-es erővel rázta meg a latin-amerikai országot. Sajnos a tektonikus lemezek mozgásából és a kőzetben felgyülemlett feszültség mértékéből nagyon nehéz megjósolni, hogy mikor és hol fog bekövetkezni egy nagyobb méretű rengés, ám jellemzően a tektonikus törések közelében fordulnak elő a leggyakrabban. Ezeken a területeken leginkább a földrengésbiztos épületekkel és a lakosság felkészítésével tudnak védekezni valamelyest a földmozgásokkal szemben.