A Gilgames-eposznak felbecsülhetetlen történelmi értéke van, hiszen betekintést enged a korabeli emberek életébe. Bár az eposz első írásos változata körülbelül 4000 évvel ezelőtt keletkezett, nem kizárt, hogy szóban már jóval korábban létezett történet. A Gilgames-eposznak egyébként több változata is fennmaradt, ám az óbabiloni, akkád, hettita, asszír verziók tartamilag nagyjából megegyeznek.

De miről szól ez a több ezer éves eposz? Nos, a történet Urukban kezdődik, ahol a népszerűtlen király, Gilgames uralkodik. Gilgames tulajdonképpen a megszokott főhős ellentéte: rossz törvényeket hoz, tiszteletlen a nőkkel, sőt, még az istenekkel is. Azonban, mint sok más mitológiai hős, úgy Gilgames is félisten – mivel az apja ember, anyja pedig istennő volt, kétharmad részben isten és egyharmad részben ember. Ám isteni származása ellenére halandó, amit nem képes elfogadni.

Mivel Gilgames borzasztó uralkodó, az alattvalók kérésére az istenek elküldik hozzá Enkidut, a vadembert. Amikor Gilgames és Enkidu találkoznak, először egymásnak esnek, majd amikor küzdelmük döntetlenre végződik, életre szóló barátságot kötnek.

Ezt követően Gilgames és Enkidu egy sor komoly kalandon mennek keresztül, például együttes erővel megölik a cédruserdő rettegett őrét, Humwawát. Miután a két barát legyőzi Humwawát és visszatér Urukba, Istár istennő életre szóló szerelmet kínál Gilgamesnek, aki viszont ezt visszautasítja. Istár bosszúból egy bikát küld Gilgamesre, ám az állatot Enkiduval megölik. Enkidunak azonban nem elég a győzelem, a bika egy levágott testrészével még megdobja Istárt, aki emiatt éktelen haragra gerjed, és megöli őt.

Barátja halála miatt Gilgames természetesen nagyon szomorú, válságba kerül, és úgy dönt, hogy ismét útnak indul. A rengeteg kalandot és kihívást átölelő út célja ezúttal nem más, mint az örök élet titkának felkutatása. Számtalan próbatétel után ezt Gilgames meg is találja egy mélytengeri növény formájában. Ekkor elindul hazafele, ám amikor megáll zuhanyozni és nem figyel, egy kígyó ellopja az örök élet füvét. Így Gilgames ugyan megtalálja az örök élet titkát, hamar el is veszti – így üres kézzel kell hazatérnie.

Hogy rossz személyisége és kudarca ellenére miért számít Gilgames mégis hősnek? Azért, mert a történet végén belátja, hogy emberként nem tudja elérni az örök életet, azonban megérti, hogy a lét célja nem a is hallhatatlanság, hanem a boldog élet elérése.