A macedón uralkodó időszámításunk előtt 331-ben vonult keresztül a mai Irak északi részén, miután a gaugamélai csatában legyőzte III. Dareiosz perzsa királyt. Nagy Sándor a diadal után kelet felé indult, hogy uralma alá hajtsa Perzsia nagyvárosait. Útja során vagy azt követően alapította meg vagy ő, vagy utódai Qalatga Darband városát, amely rövidesen a régió legfontosabb bortermelő központja lett, mielőtt pontos helye a feledés homályába veszett volna.

A település romjait először az 1960-as években készült kémműholdak felvételein találták meg a szakértők. Erre azonban csak két évtizede került sor, mert a képek titkosítva voltak, így sokáig senki olyan nem vetett rájuk pillantást, akit érdekelhettek volna a maradványok. A romok felfedezése után pedig a politikai helyzet miatt további éveket kellett várni a feltárás megkezdésére is, amibe végül egy iraki és brit régészekből álló csoport vághatott bele.

A település helyét először kamerával felszerelt drónokkal közelítették meg, amelyek képein a gabonamezők alatt egy nagy, téglalap alakú épület körvonalai rajzolódtak ki. A helyszínen aztán más épületeknek is nyomára akadtak a szakértők, akik a helyi cseréptöredékek alapján arra is rájöttek, hogy a település a Nagy Sándor egyik hadvezére által alapított Szeleukida Birodalom idején már állt. A régészek kőpréseket és más olyan eszközöket is feltártak, amelyek jelenléte arra utal, hogy a településen bortermelés folyt.

A régészek egyre gyakrabban alkalmaznak drónokat a feltárások előkészítése során, ezek ugyanis sok előnyt kínálnak a hagyományos légifelvételekhez képest. Egyrészt sokkal olcsóbbak, másrészt alacsonyabb magasságból képesek fotókat készíteni, harmadrészt pedig adataik gyakorlatilag azonnal feldolgozhatók, ahogy rögzítésre kerülnek.