Az 50-es évek elején a vasfüggönytől keletre tombolt a sztálinizmus. Ez a Sztálin nevével fémjelzett időszak emberek tízmillióinak hozott szenvedést, a totális diktatúra és az ezzel járó paranoiás légkör az élet szinte minden területét átjárta. Olyannyira, hogy ironikus módon még a párt hű katonái sem érezhették magukat biztonságban, rendszeresek voltak ugyanis a kommunisták elleni koncepciós perek is.
Sztálin 1953-ban már bőven a 70-es éveiben járt, személyétől pedig még a legközelebbi munkatársai is féltek, hiszen megesett, hogy valakinek a sorsa csupán a vezér aktuális kedélyállapotán múlt. Gyakran előfordult, hogy Sztálin vendégül látta a párt és az állam néhány magas rangú vezetőjét. Így történt ez február 28-án este is, ő és a vendégek western filmeket néztek, és persze hajnalig ittak. A későbbi pártvezér, Nyikita Hruscsov szerint Sztálin kifejezetten jó hangulatban volt ezen az estén – ami mindenkinek jó hír volt, mert a balul elsült esték ritkán maradtak megtorlás nélkül.
A hajnalig elhúzódó dorbézolás miatt eleinte senkinek sem tűnt fel, hogy Sztálin reggel nem jön ki a szobájából. Délutánra azonban már kezdett gyanús lenni a testőrségnek a szokatlan csend, de mivel senki sem mert bemenni a szobába, egészen késő éjszakáig vártak. Ekkor beküldték a szobalányt, aki a padlón fekve, saját vizeletében ázva talált rá az idős diktátorra. Elsőként a Hruscsov, a titkosrendőrséget vezető Berija és az akkori miniszterelnök, Malenkov értesült a vezető rosszullétéről.
Oroszországban sokan a mai napig tisztelik Sztálint | commons.wikimedia.org
A történet ekkor zavarossá válik, ugyanis máig nem tisztázott, hogy ezután pontosan mi történt. Az biztos, hogy Sztálin agyvérzést kapott és csak nagyon későn hívtak hozzá orvost. Egyes vélemények szerint ez nem volt véletlen, hiszen a diktátor halála nagyon is kívánatos volt. Eszerint sokáig direkt nem engedtek be senkit a szobába, Berija például azzal küldött el állítólag többeket is, hogy Sztálin csak alszik. Egyes történészek egészen odáig merészkednek, hogy az egész előre eltervezett volt, és valaki direkt mérgezhette meg a szovjet vezért.
Mások szerint inkább a félelem volt mindenkire bénító hatással, ugyanis Sztálin ki nem állhatta az orvosokat. Akárhogyan is történt, az orvosok már későn érkeztek. Sztálin ezután már csak pillanatokra nyerte vissza eszméletét, végül több napos szenvedés után, március 5-én este 10 óra előtt halt meg.