Önmagában a szél a levegő nyomáskülönbségének eredménye. Mivel az Egyenlítő kapja a legtöbb napsütést és a sarkok a legkevesebbet, a Föld egyenlőtlenül melegszik fel. A levegő részecskékből áll, nagyjából 78 százalékát nitrogén, 21 százalékát oxigén és 1 százalékát víz alkotja.
A Nap hatására a levegő részecskéi elkezdenek mozogni, így a levegő „kitágul” és ritkább lesz, ezzel szemben a sarkvidéken a részecskék mozgása lelassul, így ott a levegő „összehúzódik” és sűrűbb lesz. Kialakulnak tehát az alacsony és a magas légnyomású légtömegek, a levegő pedig mindig az alacsonyabb irányába mozdul el. Az így kialakuló vízszintes levegőmozgást nevezzük szélnek.
Normális esetben a légmozgás az Egyenlítőtől indulna és a sarkok felé tartana, ahonnan aztán ismét az Egyenlítő irányába fordulna. A folyamatba azonban belezavar a Föld forgása által generált Coriolis-erő. Mivel a Föld gömbölyű, a bolygó keleti irányú forgásából keletkező erőhatás egyenlőtlenül hat. A legerősebb az Egyenlítőnél, itt a forgás sebessége 1600 km/h, ezzel szemben a sarkokon az erőhatás szinte elhanyagolható. Ez az erőhatás pedig eltéríti az egyenlítőtől északra áramló levegő irányát.
Uralkodó szélirány és légnyomás | commons.wikimedia.org
Az északi félgömbön az északi irányú szélből északkeleti, majd keleti lesz, míg a déli irányú szélből délnyugati, majd nyugati. Létezik néhány állandó szélrendszer, a passzát például az Egyenlítő két oldalán lévő nyugatias légáramlat. Mivel az egyenlítőnél alacsony légnyomás uralkodik, a térítők felől magas nyomású levegő áramlik ide, ami a forgás miatt az északi oldalon északkeleti, míg délen délkeleti irányú szelet okoz. Az Egyenlítőnél az összeáramlás miatt feláramlás indul meg, ezt mi szélcsendként érzékeljük, viszont heves záporokat, zivatarokat eredményez.
A nagy szélrendszereken túl helyi sajátosságok is alakíthatják a széljárást. Például a tengerpartokon a szárazföld és tenger napszakonként változó hőmérséklet-különbsége váltakozó irányú szelet hoz létre. De hasonlóképpen szelet okozhatnak a magashegységek és völgyek között kialakuló hőmérséklet-különbségek is.