Az előző szezont követően még arról folyt a találgatás, Max Verstappen megérett-e egyetlen csonka Red Bull-os év után arra, hogy harcba szálljon első bajnoki címéért, és minden idők legfiatalabb futamgyőzteseként a legfiatalabb világbajnokká is koronázzák-e 2017-ben. A kérdésekre végül nem a tehetséges holland, hanem az élet adott választ: a Red Bull a várakozásokkal szemben nem épített a bajnoki cím megnyerésére alkalmas autót.
Már önmagában ez is elég nagy csalódás volt Verstappen számára, aki villámpályafutása során eddig ahhoz szokott, hogy mindent és azonnal megkap. Ám a mostani szezonját még inkább karakterformálóvá tették a folyamatos műszaki problémák, melyek eredményeképp hiába mutatkozik szombatonként egyértelműen gyorsabbnak Daniel Ricciardónál, a bajnokságban mégis 94 pont választja el tőle – valamint 6 dobogós hely és egy 1 futamgyőzelem.
Nehezen is viselte a megpróbáltatásokat. Már az év közepén jelezte a Red Bull felé, hogy csak 2018-at hajlandó kivárni, és ha nem történik jelentős változás, egy jobb csapatot keres magának.
Addig viszont megpróbálja kezelni a helyzetet. „Mit tehetnék? Másra vágyom, de ilyen az élet” – mondta helyzetéről az Auto Motor und Sportnak adott interjúban. „Próbálok pozitív maradni, meglátni a szezon jó oldalát, amit eddig mindig az időmérő jelentett. A gyorsaságom megvan, és a versenyeken is mindig jó helyen álltam a kiesésemig. Nem lehetek halálosan szomorú. Másrészről viszont az eredmények nem tükrözik vissza, milyen teljesítményt nyújtok idén.”
Már ennyiből is kiderül, Verstappen mérhetetlen magabiztosságát nem tépázták meg a gyengébb eredmények. „A hozzáállásom nem változott, mert helyes. Csak pechsorozatom van. Nincs értelme változtatnom, mert gyors vagyok” – állapította meg teljes biztonsággal.
Ha a Daniel Ricciardo elleni 10-4-es időmérős mérlegét vesszük, van is oka ennyire öntudatosnak lenni. „Daniel mindig is híres volt arról, hogy gyors az időmérőkön. Nagyon gyors egy körön. Idén viszont átlagban három-négy tizedmásodperccel gyorsabb vagyok nála, ami nagy különbség.”
Mindezek alapján senkit sem lephet meg a válasza arra a kérdésre, szerinte egy Mercedesszel vagy egy Ferrarival bajnok lenne-e idén. „Ebben száz százalékig biztos vagyok” – felelte.
Tudatos öntudatosság
Bár kétségkívül ez a magabiztosság és határozottság volt az egyik kulcsa annak, hogy Verstappen valósággal berobbant a Forma–1-be, és máris népes szurkolói bázisra tett szert, vannak, akik úgy érzik, már túlságosan is hisz a saját képességeiben, és ez jelenti a legnagyobb gyengeségét.
A korábbi F1-es versenyző, a sportautós időszakában többek között Michael Schumachert is “tanító” Jochen Mass a közelmúltban fel is hívta erre a figyelmet. „Verstappen túl sokat képzel magáról. Szerintem az őt övező felhajtásnak köszönhetően, valamint annak, hogy túl korán érkezett. Az egekig magasztalták őt a barcelonai győzelme után, de akkor csak mázlival nyert. Most viszont már varázslatot várnak tőle. Kétség sem fér hozzá, hogy Max tehetséges, de az csak a jövőben fog kiderülni, hogy mennyire jó valójában” – vélekedett a német.
Mint a kritikák általában, Verstappent az efféle vélemények sem igazán hozzák zavarba. „Én őszinte és egyenes vagyok, nem hazudok: csak egy dolgot akarok, egy győztes autót! Ez nem egy elítélhető kívánság. Nagyon magabiztos vagyok, és ha nem lennék az, akkor még mindig csak gokartoznék”
A rá nehezedő nyomás, a magas elvárások pedig elmondása szerint amúgy sincsenek hatással rá. „Gyerekként sokat utaztam édesapámmal, és sok tanácsot adott. Csak gyorsan kell vezetnem, a pályán kívül pedig a lehető legkeményebben dolgoznom. Sosem éreztem igazán nyomást. Eddig minden összejött a karrierem során. Ha egy csapattársad folyamatosan szorongat az időmérőkön és a versenyeken, akkor nő rajtad a nyomás. Én azonban még sosem voltam ilyen helyzetben az életem során” – állapította meg.
Az idei szezon mindazonáltal talán nem is olyan rossz tapasztalat számára. A Red Bullnál úgy vélik, ahhoz, hogy gyémántjuk tovább csiszolódjon, még jól is jön, ha a mostanihoz hasonló viszontagságokon kell keresztülmennie. Christian Horner már év közepén érezte a pozitív irányú változást versenyzőjénél, aki szerinte jóval érettebbé vált tavalyi önmagához képest.
Hogy ez mennyit ér, az igazán csak egy bajnoki csata intenzitásában derülne ki. Nagy kérdés, erre kap-e esélyt 2018-ban. „Remélem. Nehéz jósolni az F1-ben” – tekintett előre Verstappen. „Csak egyet ígérhetek: a legjobbunkat nyújtjuk, hogy a lehető legjobb autóval rukkoljunk elő. Hiszek a csapatomban, a technikai szakembereink képesek megcsinálni. De a teljes csomagot tekintve is magas célokat kell elérnünk. A Renault keményen dolgozik a hibák javításán és a teljesítménynövelésen. Nem veszek részt a fejlesztésükben, de ellátogatok a gyárukba. Legutóbb egy-két hónapja voltam ott, de csak egy napot. Mivel nem tudok folyamatosan ott lenni, nem tudom, mi zajlik pontosan.”
Újabb jelzés a Renault felé, újabb egyértelműsítése annak, hogy nem rajta múlik.
Rekordok helyett Verstappen-évtized…
És rajta nem is fog múlni. Verstappen a létező legmagasabb célt tűzte ki maga elé: meghódítani (vagy önbizalmát látva inkább leigázni?) a Forma–1-et. És azért, hogy ezt elérje, ugyanúgy nem fog kímélni senkit, ahogyan a pályán sem ismer kegyelmet. Ha kell, a Red Bullt sem.
Ami e célokat illeti, egyértelművé tette: „Engem nem érdekel a pole-rekord vagy a legtöbb győzelem rekordja. Egyszerűen csak nyerni akarok. A pályafutásom végén majd meglátjuk, hányszor sikerült. Jelenleg csakis a győzelem érdekel. Szerencsésnek is kell lenned ahhoz, hogy hét világbajnoki címet nyerj, mint Michael Schumacher. Jó időben kell a jó csapatnál lenned.”
Afelől persze kétségünk se legyen, hogy ha teheti, minden létező rekordot meg akar majd dönteni (ahogyan már Toro Rossó-s újoncéve végén egyébként előre is bocsátotta). Ezt ő maga is egyértelművé tette a kérdésre adott válaszával, mit kíván magának az F1-es jövőjére nézve. „Hogy tíz évig domináljak! A többi nem számít.”