A szakértők joggal sejtették, hogy a hajóforgalom és a gyakori villámlás között valamilyen összefüggés lehet. És miután minden más szóba jöhető tényezőt kizártak, ami a viharok intenzitását befolyásolhatja a helyi szélviszonyoktól kezdve a hőmérsékleti körülményekig, még mindig úgy tűnt, hogy valóban a hajók növelik meg a villámok számát a kérdéses régiókban.

Egészen pontosan a vízi járművek motorjából távozó füst a felelős a hevesebb viharokért. A füst levegőbe kerülő részecskéi ugyanis magokként szolgálnak a felhők számára: rajtuk vízcseppek válnak ki, amelyek aztán felhőkké állnak össze. Ha alapvetően tiszta a levegő, ezek a felhők gyorsan nagyra duzzadnak, és el is tűnnek, mivel tartamuk eső formájában visszahullik a felszínre.

A felső térképen a 2005–2016 között 10 km magasan mért átlagos villámlási gyakoriság látható, alul pedig a hajók füstkibocsátása 2010-ben (Forrás: Thornton et al/Geophysical Research Letters/AGU)

Ha viszont sok a magvasító anyag, például a forgalmas hajózási útvonalak mentén, sok-sok pici felhőcske képződik, amelyek könnyűek, így magasra sodródnak a légkörben. Itt tartalmuk megfagy, és jégben gazdag felhőkké válnak. Ezek a felhők pedig a villámlás melegágyai, villámok ugyanis akkor képződnek, ha a felhők elektromosan töltött állapotba kerülnek, ami csak sok-sok jégkristály jelenlétében történik meg.

Így lehetséges, hogy a hajózási útvonalak környékén több a villám, és hevesebbek a viharok. A nagy óceánjáró hajók tehát közvetlenül hatnak a földi légkörre, a felhőképződésre és az időjárásra, újabb bizonyítékát adva annak, hogy az emberi tevékenység mennyire alapvetően képes hatni a természet működésére.