Az október 1-jére tervezett függetlenségi szavazást övező számos bizonytalansági tényező egyike, hogy különválás esetén mi történik a spanyol bajnokságban szereplő katalán klubokkal.
„Függetlenség esetén a La Liga katalán csapatainak – Barcelona, Espanyol, Girona – el kell dönteniük, hol akarnak játszani: a spanyol bajnokságban, a szomszédos Franciaországban, esetleg Olaszországban vagy a Premier Leagu-ben” – idézi a Mirror Gerard Figuerast, a katalán régió sportminiszterét.
Lionel Messi és a Barcelona-tábor (Fotó: EPA/Alejandro Garcia)
A politikus azzal indokolta a felvetést, hogy a spanyol bajnokságban is szerepelhetnek külföldi, például andorrai csapatok fociban vagy kosárlabdában, de a Monaco is a francia pontvadászatban játszik, Angliában pedig walesi csapat is van. „Nem hiszem, hogy az UEFA kifogást emelne az ellen, hogy más csapatok is az országuktól eltérő ligában játsszanak.”
A brit lap emlékeztet arra, hogy a spanyolok ragaszkodnak ahhoz, hogy Katalónia elszakadása esetén a Barcelona nem játszhat az ország bajnokságában. „A sport nem kívánságműsor, a dolgokat egyértelműen szabályozni kell. Nem könnyű megegyezni és értelmezni a spanyol jogszabályokat, de ha a katalánok megkapják a függetlenséget, akkor ezek a klubok nem játszhatnak a spanyol bajnokságban. Ugyanakkor remélem, nem jutunk el idáig” – mondta Javier Tebas, a La Liga elnöke.
Katalónia annak ellenére készül a vasárnapi népszavazásra, hogy megrendezését a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, a spanyol kormány pedig illegálisnak tartja. Katalónia 7,5 millió lakosa közül 5,4 millióan jogosultak választásra. A spanyol belügyminisztérium összesen tízezer rendőrt és csendőrt vezényelt Spanyolország más részeiről Katalóniába a népszavazás miatt, hogy biztosítsák a közrendet, és megakadályozzák a voksolást. Ügyészségi utasításra pedig a katalán rendőrséget, a Mossos d’Esquadrát a spanyol csendőrség alárendeltségébe helyezték. A spanyol és katalán sajtóban megjelent információk szerint nem lehet biztosan tudni, hogy a katalán rendőrség vasárnap is végrehajtja-e a szavazás meggátolására vonatkozó utasításokat.
Elszakadáspárti transzparensek a Barcelona szurkolótáborában (Fotó: EPA/Andreu Dalmau)
Katalónia nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én “alternatív népszavazást” rendezett, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. Lényeges különbség, hogy a három évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről. Akkor a választásra jogosultak 35,7 százaléka ment el szavazni, több mint 2,3 millióan. A függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták.
A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége, 49 százaléka nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól szemben az azt szorgalmazó 41 százalékkal, míg a többiek nem nyilatkoztak a kérdésben.
Carles Puigdemont katalán elnök arról beszélt, hogy a népszavazásnak nincs érvényességi küszöbe, elképzeléseik szerint ha a függetlenségre adott igen szavazatok többségben lesznek a nemmel szemben, akkor 48 órán belül rendkívüli parlamenti ülésen kinyilvánítják az elszakadást Spanyolországtól. Viszont az elnök szerint ezt alacsony részvételnél nem teszik meg, a La Sexta televíziós csatornának adott interjúban erre példaként 15-25 százalékos választási részvételt említett.