Szeptember 21-én került sor a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) építőipar szimpóziumára, amelynek célja, hogy elősegítse a hazai acélgyártók, a legnagyobb acélfelhasználást végző ipari szereplők, valamint a kormányzat együttműködését.

A szervezet építőipari szakmai szimpóziumán Móger Róbert az MVAE igazgatója elmondta, fontos, hogy az iparág érintett szereplői, úgy az acélgyártók, mint a legnagyobb felhasználók közös platformon, közös stratégia mentén alakíthassák az iparág jövőjét. Ennek a munkának az egyik legfontosabb mérföldköve, hogy a kormányzat az Irinyi Terv keretében acélipari stratégiát dolgozott ki a hazai acélipar támogatására. A stratégia legfontosabb célkitűzései többek között a versenyképes termelés megőrzésére, az ország belső termelésének és a hazai szereplők értékesítésének támogatására, valamint a minőségi modern acéltermékek előállításának elősegítésére irányulnak, de a terv kitér például az acélgyártásban nagy szerepet játszó, újrahasznosítható vas-, acélhulladék exportjának korlátozására is. Mindez azért fontos, mert Magyarországon közvetlenül hatezer, közvetve pedig több tízezer család megélhetése múlik azon, hogyan teljesít a következő években a magyar acélipar.

Fókuszban az építőipar

Az acélipar teljesítményét jelentősen befolyásolja az építőipar, amely a legszélesebb területeken alkalmazza a különböző acélipari termékeket és ahol a jövőben a felhasználás a legszignifikánsabban nőhet hazai viszonylatban is. Uniós szinten a legnagyobb acélfelhasználók az építő-, a jármű- valamint a gépipar és a fém alkatrészgyártó szektor, ez Magyarországon is hasonló képet mutat, míg a világ acéltermelésének több mint fele kerül az építőiparhoz. A szakember arra számít, hogy ez a szektor ez eddigieknél is meghatározóbb megrendelője lehet a hazai acélgyáraknak a következő években.

Az idei a fordulat éve lehet hazánkban?

A válság és a Kínából érkező dömpingáron behozott acél okozta hatalmas visszaesés után idén már újra látszanak a fellendülés jelei az ágazatban és a kormányzati stratégia is sokat segíthet a szektor fejlesztésében, de hurrá-optimizmusra még nincs ok a szakember szerint. Bár a konferencia felszólalói pozitívan értékelték, hogy az utóbbi évek mélyrepülésének vége a hazai acéliparban is, de aggasztó, hogy Magyarország belföldi acélfelhasználásnak közel nyolcvan százalékát még mindig külföldi importból oldja meg. Pedig a mintegy 2,7 millió tonnás éves hazai szükségletet nagyrészt itthoni gyártásban is meg lehetne oldani, hiszen a magyar acélgyártás két legjelentősebb képviselője – a dunaújvárosi ISD Dunaferr illetve az Ózdi Acél Művek – összesen kétmillió tonna acélt állít elő évente, amit még tovább lehetne növelni.

Bővebben a témáról itt olvashat.