A reakciókból úgy tűnik, hogy erről az MSZP egyetlen párttal sem egyeztetett előre: többek szerint a baloldal ugyanott tart, mint nyolc hónapja, amikor is Botka László színre lépett.
Lélekben már vesztettek?
Vagyis gyakorlatilag ugyanott, mint négy éve, hiszen a 2014-es kampány is arról szólt, hogy egyáltalán miként indul el a választáson a baloldal, vagyis milyen technikai megoldásokat választanak – ez a választókat nyilván kevésbé foglalkoztatja. „Úgy tűnhet, lélekben már el is engedték a 2018-as választást” – emelte ki az M1 hírcsatorna kedd reggeli vendége Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője.
A szakértő szerint nehéz lélektani helyzetben van a baloldal, kutatásaik alapján ugyanis az ellenzéki szimpatizánsok fele sem gondolja, hogy az általa favorizált politikai erő kormányt tudna váltani jövőre – ráadásul kormányváltó hangulat sincs az országban.
A kudarcok embere
Botka Lászlóék koncepciója szerint még mindig több baloldali szavazó van az országban, mint jobbikos, vagyis valóban lenne egy tábor, amelyet össze kellene tartani – még ha új szimpatizánsokat képtelenek is lesznek megszólítani a ’18-as parlamenti választásig.
Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje (MTI Fotó: Mohai Balázs)
Botka Lászlónak van mit bizonyítania, hiszen mikor bejelentette, hogy kormányfőjelölti ambíciókkal bír, beszélt már egy koalíció, illetve egymillió új szavazó szükségességéről, és lényegében programot is hirdetett – ennek ellenére az elmúlt szűk egy évét a kudarcok határozták meg.
Ellenzéki lépéskényszer
A 2014-es választás előtti helyzethez képest ráadásul sokkal nehezebb helyzetben vannak a baloldali és liberális formációk: elég csak például egy új szereplőre, a Momentumra gondolni, de ugyanakkor mintha az LMP is kezdene magára találni – elvégre értelemszerű lépéskényszerben vannak. Botka László ráadásul a Gyurcsány-kérdést sem fogja tudni megoldani, hiszen a DK nem fog úgy együttműködni az MSZP-vel, ha Gyurcsány Ferenc neve nem kerül fel a közös listára.
[interestingbar group=”interesting”]A pártok – meglehetősen vegyes – reakciója a következő: az LMP köszöni a lehetőséget, de egyedül indul; a Párbeszéd és a Liberálisok hajlandóak lennének közös jelölteket állítani, máskülönben – akárcsak az Együtt – egyénileg nem jutnának be a parlamentbe; a Momentum nem akar közreműködni az MSZP-vel és a DK-val, mely ugyebár Gyurcsány Ferenc listán való szerepeltetését szabta ki feltételül.