Herman Sörgel neve leginkább az egyszerre őrültségnek és lehetetlenségnek tűnő Atlantropa-projekt miatt maradt fent. A német mérnök elképzelése az volt, hogy a Földközi-tengert több ponton hatalmas gátakkal kellene lezárni, hogy vízutánpótlás híján lassan elpárologjon a medréből. Az első gát a Gibraltári-szorost zárná le, a második Szicília és Tunézia között húzódna, míg a harmadik Isztambulnál a Fekete-tenger elől zárná el a Mediterráneumot.
Sörgel azzal érvelt, hogy a hatalmas gátak vízi erőműként működhetnének, így a kontinens energiaszükséglete örökre meg lenne oldva. A tenger helyén pedig új megművelhető földrészek jönnének létre, amivel a kontinens élelmiszerellátását lehetne kipipálni. Ráadásul Európa végre egy nagy közös célon dolgozna a háború helyett, geopolitikai értelemben közelebb kerülne Afrikához, és új lakóterületek is létrejönnének. Sörgel nagy volumenű autópályákat és alagútrendszereket is hozzáálmodott a projekthez.
Így nézne ki Európa Sörgel tervei szerint | commons.wikimedia.org
Bár Sörgel élete végéig kitartott terve mellett, szerencsére Atlantropát igazán senki sem vette komolyan – bár Hitlernek állítólag tetszett az ötlet. Érdekes gondolatkísérlet volt, ám az elképzelés alapvetően halott ötlet.
Egyrészt a gigantikus gátak megépítése horrorisztikus összegbe került volna, és akkoriban nem is lett volna elég beton a kivitelezéshez. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gátak elég sérülékennyé tették volna a kontinenst: egy jól célzott bomba bibliai méretű özönvizet zúdíthatott volna a lecsapolt területekre.
Másrészt Sörgel mérnökként nem gondolt bele a tenger lecsapolásának következményeibe. Amennyiben a Földközi-tengert tényleg sikerülne leereszteni, az újonnan felszabaduló földterületek teljesen alkalmatlanok lennének földművelésre, mivel az egész talaj tele lenne sóval. Cserében létrejöhetne a világ legdurvább sivatagja, amely teljesen hazavágná Európa déli részét – a Földközi-tenger helyén néhol 5000 méter mély kanyonok jönnének létre, ahol akár a 80 Celsius-fokos hőség sem lenne kizárt. A lecsapolásnak vélhetően az olyan tengerparti városok sem örülnének túlzottan, mint Marseille, Barcelona vagy Athén.
Hatalmas gátak kellenének a Földközi-tenger lecsapolásához
Tenger nélkül az esőzések is elmaradnának, így nagyjából Magyarország déli részéig egy teljesen élhetetlen sivatag jönne létre. Arról nem is beszélve, hogy a Mediterráneumból kiszorított víznek valahova mennie kellene, így világ más részein közel 10 méterrel növekedne a tengerszint, ami elég nagy pusztítást okozna.
Szóval hálásak lehetünk, hogy senki sem kezdett bele Sörgel tervének megvalósításába – bár a sci-fi íróknak kétségtelenül izgalmas témát adott a német mérnök.