A nyelvben folyamatosan létrejönnek hézagok, vagyis olyan területek, amelyek új kifejezéseket követelnek meg. Jó példa a számítástechnika, ami igazán az utóbbi 30-40 évben vált széles körben elterjedté, így az ebben használatos kifejezések viszonylag újak.

Az egyik módja az új kifejezés megalkotásának, ha egyszerűen átvesszük egy másik nyelvből. Például a magyar nyelvnek is jelentős része jövevényszavakból áll, vagyis olyan kifejezésekből, amelyeket más nyelvekből hoztunk át. Bár ez a folyamat mára felgyorsult, ez a nyelvek működésének egyik alapvető sajátossága, a magyar szókincs például rengeteg eredetileg török, szláv, latin, görög, német, cigány kifejezést tartalmaz.

Ennek oka, hogy sokszor egy másik nyelv már tökéletesen megragadta azt az összetett fogalmat vagy érzést, amit kiakarunk fejezni: a naivitás például a francia nyelvből származik, míg a macsóság a spanyolból. A nyelvészek sokszor nyúlnak vissza a klasszikus nyelvekhez is, a klónozás például az ókori görögből származik. Ennek eredeti jelentése dugványozás volt, ami azt a műveletet írja le, amikor egy növénynek levágjuk az egyik ágát vagy vesszőjét, majd amikor azt elültetjük, egy új növény fejlődik ki belőle.

Egy másik módszer, amikor már két létező szó összekapcsolásából hozunk létre egy újat. Jó példa erre a légikikötő, internet, légkondicionáló vagy a felhőkarcoló szavaink. Ennek a módszernek az az előnye az jövevényszavakkal szemben, hogy sokszor szinte elsőre megérthetjük egy szó jelentését.

Olyan is előfordul, hogy egy szónak idővel megváltozik a jelentése. Gondoljunk csak a paraszt szóra, ami régen egyszerűen a mezőgazdaságban dolgozókat jelentette, ám mára a bunkó szinonimájává vált. Hasonló a helyzet a meleg kifejezésünkkel, ami már évtizedek óta nemcsak a hőmérsékletet jelöli, hanem a homoszexuális személyeket is.

Érdekes példa még, amikor egy szót direkt helytelenül vagy ellentétesen használunk, gondoljunk csak a beteg kifejezésre, ami egyértelműen egy negatív állapotra utal. Ám sokszor elvont és szokatlan dolgokra, például filmekre is mondjuk, hogy beteg, ami ebben az esetben nem feltétlenül negatív minősítés.

Új szavak tehát jönnek és mennek, ám a folyamat, ahogyan nyelv megújul, nagyjából kiszámíthatóan működik.