Biosz

Hogyan látnak a színtévesztők?

2017. szeptember 25.

Az idegen nyelvek előretörése miatt sokan összekeverik a színvakságot a színtévesztéssel – a különbség a kettő között a magyar nyelvben szépen kiütközik, hiszen a színtévesztők 99%-a látja a színeket, a színvakok azonban csak a fekete és a fehér spektrumát tudják érzékelni. Egy weboldal nagyon szépen összegyűjti, hogy pontosan milyen érzés lehet színtévesztéssel élni –egy egészségesen látó embernek ugyanis ezt nagyon nehéz elképzelnie.

A színtévesztők, más néven dikromaták a három főszín (kék, zöld, piros) egyikének érzékelésére képtelenek. Aszerint, hogy melyik alapszín észlelése marad el, a dikromázia lehet protoanópia, deuteranópia, vagy tritanópia. Vannak különböző fokozatai a színtévesztésnek, van, aki csak nem látja annyira élénken valamelyik színt, viszont van olyan is, akinek teljesen kimarad az érzékeléséből.

Genetikai okokból a látászavar inkább az erősebbik nemet sújtja: a férfiak mintegy nyolc százaléka színtévesztő, a nők közt ez az arány csak 0,2 százalék. A leggyakoribb rendellenesség a zöld szín érzékelésének hiánya, a deuteranópia, újabban deuteranomália. Ez a férfiak több mint egy százalékát érinti.

Színvakságban egyébként, amit monokromáciának is neveznek, a bolygó társadalmának 0,00003%-a szenved. Ilyenkor az egyén csak a szürke spektrumán érzékeli a színeket, tehát a feketétől a fehérig mindent lát, de semmi mást nem. Mindkét látászavar leggyakrabban örökletes. A nagyon szélsőséges esetekben a színtévesztés színszűrővel korrigálható, de erre azért ritkán van szükség. A legtöbbször a színtévesztő magától észre sem venné, hogy látászavara van, hiszen neki így a természetes minden, leggyakrabban a gyerekek tanárai veszik észre, hogy valami nem stimmel a fiatal színérzékelésével.

Egészségesen látóként nagyon nehéz elképzelni, hogy hogyan érzékelhetik a világot a színtévesztők, de egy weboldal segítségével könnyen beleláthatunk, milyen is lehet az élet úgy, hogy az egyik színt kevésbé érzékeljük, mint a másikat.