A legfontosabb a „lazaság” – tanácsolja a Ya-Man nevű berlini jamaicai vendéglő vezetője a Die Welt című lap csütörtöki beszámolója szerint. Barbara Saltman kiemelte: a németek „kissé be vannak feszülve, többet kellene nevetni és nem kellene mindent annyira komolyan venni”. A jamaicaiak barátságosak és vidámak, „lazán vesszük az életet, mert úgyis elég nehéz” – mondta.
EPA/CHRISTIAN BRUNA
Egyelőre a pártok színei alapján (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) elnevezett Jamaica-koalíció összeállítása is nehéznek tűnik, és sokáig tarthat…
2013-ban majdnem három hónapig tárgyaltak
A rekordot 2013-ban állították be a német pártok, akkor a CDU/CSU a Zöldekkel és a szociáldemokrata párttal (SPD) tárgyalt a koalíciókötésről, végül az SPD-vel állapodott meg, és a kormányt a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás utáni 85. napon, 2013. december 17-én alakították meg.
A vasárnapi Bundestag-választás után a lehetséges koalíció tagjai feszültebbek, mint négy éve, egyedül az FDP-re jellemző a Ya-Man vezetője által tanácsolt lazaság. A liberálisok négy év után tértek vissza a Bundestagba, és az is megfelelő nekik, ha a következő négy évet ellenzékben töltik.
EPA/David Hecker
Kudarc és elégedetlenség a CSU-ban
A legnagyobb feszültség a CSU-ban van. A Bundestag hét pártja közül CSU gyengült a legnagyobb mértékben, a csak Bajorországban induló párt a tartományban leadott szavazatok 38,8 százalékát szerezte meg, ami 10,5 százalékpontos visszaesés a négy évvel korábbi 49,3 százalékponthoz képest. A párt 1949 óta először végzett 40 százalék alatti eredménnyel.
A kudarc elégedetlenséget váltott ki, több alapszervezet Horst Seehofer pártelnök távozását követelte. A lázadást sikerült elkerülni, a kompromisszum értelmében a személyi kérdéseket a novemberi kongresszuson tárgyalják meg. A pártelnöki tisztségre vannak jelentkezők, Horst Seehofernek így nagy nyomás alatt kell tárgyalnia Berlinben a koalícióról.
Az SPD valószínűleg kiszáll
Először viszont a CDU-hoz fűződő viszonyt kell rendezni. A csütörtökön nyilvánosságra került tervek szerint a testvérpártok vezetői október 8-án ülnek össze megtárgyalni, hogy milyen irányvonalat kövessenek.
EPA/FELIPE TRUEBA
A CDU/CSU várhatóan ezután hívja meg a lehetséges koalíciós társakat a kormányzati együttműködés lehetőségeinek feltérképezéséről szóló úgynevezett szondázó megbeszélésekre. Angela Merkel, a CDU elnöke jelezte, hogy az SPD-vel is tárgyalni akarnak. Az SPD közölte, hogy ellenzékbe vonul, így valószínűleg elutasítja a felkérést.
Meglehet, hogy az egyeztetések október 15., az alsó-szászországi törvényhozási választás után kezdődnek, mert a pártok nem akarják, hogy szövetségi ügyek befolyásolják a tartományi választást.
Csak a koalíciós szerződés után lehet kancellár Merkel
Ha a szondázás sikeres, elkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások. A folyamatot lassíthatja, ha a CSU-nál úgy döntenek, hogy a tárgyalások megkezdéséhez szükséges a november 17-én kezdődő kétnapos kongresszus felhatalmazása.
Amennyiben sikerült koalíciós szerződést kidolgozni, az eddigi állásfoglalások alapján a Zöldeknél biztosan, az FDP-nél valószínűleg, a CSU-nál talán ki kell kérni a tagság véleményét, és a pártvezetők csak akkor írhatják alá a dokumentumot, ha a többség a pártszavazáson elfogadja a megállapodást. A Bundestag ezután választhatja meg negyedszerre kancellárnak Angela Merkelt.
Kisebb és nagyobb viták
Az EU tervezett reformját tekintve a Zöldek inkább Emmanuel Macron francia elnök tervének mentén indulnának el, míg a többiek, a legélesebben a liberálisok elutasítják a nagyszabású, az összesített hazai össztermék (GDP) legkevesebb 1 százalékát kitevő összeggel rendelkező euróövezeti közös költségvetés gondolatát, de elképzelhetetlennek tűnik, hogy ezen az ügyön elbukik a koalíció.
MTI/EPA/Julien De Rosa
Nagyobb vita várható még a Zöldek azon követeléséről, hogy 2030-tól tiltsák meg a hagyományos üzemelésű motorral szerelt új autók értékesítését. Megfigyelők szerint a megoldás azt lehet, hogy a kérdést “kiszervezik”, felállítanak egy testületet annak elemzésére, hogy miként lehet a legjobban előmozdítani a megújuló energiaforrásokra alapozott mobilitás ügyét.
[interestingbar group=”interesting”]A legnagyobb vita a CSU azon régi követeléséről lehet, hogy korlátozzák évi 200 ezer főben a befogadható menekültek vagy menedékkérők számát. Ezt a három másik párt elutasítja. Kompromisszum még csak halványan körvonalazódik, egyik eleme lehet az FDP és a Zöldek által javasolt bevándorlási törvény, amely szétválasztja a menekültügyet és a munkavállalási célú bevándorlást.
Gondot, de egyben az “arcvesztés” nélküli megegyezés lehetőségét is jelenti, hogy a CSU még nem rögzítette, hogy pontosan milyen státuszú emberekre vonatkozna a felső határ. Az biztosnak tűnik, hogy a menedékjogot nem lehet korlátozni, mert az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 14. pontja szerint „minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni”.