2017. nyarán, őszén 4 millió 44 ezer ember dolgozott hazánkban, ami az utóbbi egy év alatt óriási növekedés: 58 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás és 40 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottság, a külföldön dolgozó magyarok száma nem változott – számolt be a miniszter a munkaerőpiaci helyzetről, kiemelve: hazánkban a foglalkoztatási ráta 14 százalékkal növekedett 68-69 százalékra, a munkanélküliségi ráta pedig a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony: jelenleg 4,1-4,2 százalékos.
Mint emlékeztetett, a kormány 2010 nyarán hirdette meg, hogy legalább egymillió új munkahelyet teremt, az elmúlt hét évben pedig sikerült ezt teljesíteni, hétszázezer új munkahely jött létre – mondta.
„Mindenki dolgozhat, akik akar” – szögezte le a miniszter. Ez az elmúlt 27 év legnagyobb társadalmi és gazdasági sikere – szögezte le.
Hazánk stabil német kormányzásban érdekelt
A vasárnap lezajlott németországi választás eredményével kapcsolatban Lázár János három dologra hívta fel a figyelmet: egyfelől a CDU-CSU pártszövetség győzelme fontos Magyarországnak, ehhez gratulál a magyar kormány. Kiemelten fontos az is – folytatta –, hogy ez a két politikai erő, a német kereszténydemokraták fogják a kormányt vezetni, tehát „közös értékeink”, az európai és kereszténydemokrata értékek fognak érvényesülni Németország következő kormánya életében.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. szeptember 28-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Harmadik fontos pontként jelölte meg a miniszter, hogy hazánk egy stabil és erős német kormányzásban érdekelt.
Nem támogatható az ukrán oktatási törvény
A kárpátaljai oktatási törvénnyel összefüggésben a miniszter elmondta: a Ukrajnában mindeddig megvolt a magyarság anyanyelv használatához, az anyanyelven való tanuláshoz való joga. Nem világos, hogy ettől az alapjogtól miért akar Ukrajna visszalépni, ez nem támogatható – mondta. Az európai nemzetiségek anyanyelvhasználata alapjog, amit az EU-nak védenie kell – magyarázta.
„Árulásnak tekintjük a törvény elfogadását, hiszen Ukrajna és Magyarország között alapvetően jó az együttműködés” – tette hozzá a miniszter, aki szerint az EU-s intézményrendszernek is komolyan kell vennie a kérdést.
„Egy lépést sem vagyunk hajlandóak engedni azokból a jogokból, amelyek korábban a magyar közösséget megillették Ukrajnában” – szögezte le.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. szeptember 28-án. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. MTI Fotó: Bruzák Noémi
„A kvótarendszer megbukott”
Lázár János azzal magyarázta ezt a kijelentését, hogy a szeptember 26-i határidőre az Európai Bizottság által előírt létszám 29 százalékát fogadták csupán be a tagállamok; vagyis az előírt 98 ezer 255-ből 29 ezer 144 migránst fogadtak be az EU-ban.
„Ez azt jelzi, hogy a közös migrációs intézményrendszer bukásra van ítélve” – tette hozzá.
Lázár János szerint ez válasz az EB újabb, 50 ezer embert érintő, önkéntes alapú elosztási mechanizmusára is. Érthetetlen, hogy miért erőltetik ezt – vélekedett.
Kiállt amellett, hogy a határok megvédése nemzetállami hatáskör, továbbá megerősítette: a kormány a következő időszakban nem fog részt venni közös migrációs politikában és „természetesen senkit nem fog betelepíteni Magyarországra”.
[interestingbar group=”interesting”]Elérhető a nemzeti konzultáció kérdőíve
Az október elején induló nemzeti konzultáció elsősorban a Soros György által ismertetett momentumokra vonatkozik – erősítette meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátéve, hogy a kérdőív már elkészült és hozzá is férhető, valamint november elejéig minden magyar háztartásba el fog jutni.
A miniszter elsorolta: a Soros-tervben szerepel évente egymillió bevándorló befogadása az EU-ba, a határvédelmi rendszerek lebontása, az illegális bevándorlók anyagi támogatása az első két évben 9 millió forinttal, az, hogy enyhébb elbírálás alá esnének az általuk elkövetett jogellenes cselekmények, egy közös uniós ügynökség létrehozása, továbbá a nemzetállamok helyett egy más társadalmi struktúra megvalósítása.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. szeptember 28-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Lázár János kitért arra is: megkérdezte volna az embereket arról is, mit gondolnak, miért ér többet egy gazdag amerikainak a szava az EU-ban, mint egy európai választónak vagy EP-képviselőnek. Ezt egyebek mellett azzal magyarázta, Soros György elképzelései az uniós politikai részeivé váltak, számos EU-s dokumentumba átemelték őket.
Arra a felvetésre, hogy Soros György több elképzelésén is módosított, azt felelte: az üzletember sok helyen, sok alkalommal foglalta össze a vonatkozó terveit, a tartópillérekben pedig semmilyen módosítás nem következett be.
Több fontos oltást ingyenessé tehetnek
Azzal összefüggésben, hogy a védőoltások támogatásával kapcsolatos előterjesztések kerülnek a jövő héten a kormány elé, a miniszter leszögezte: szakmai konszenzus látszik arról, hogy kötelező és térítésmentes legyen a bárányhimlő elleni oltás. Elmondta, az agyhártyagyulladás C típusa elleni védőoltás mellett a B típus elleni oltás is ingyenes lehet. Közölte, tárgyalnak a rotavírus és a hepatitis elleni vakcinák támogatásáról is.
Helyt áll az államkassza a kórházak adósságáért
Arra lehet számítani, hogy minden lejárt, jogszerű és elismert számlát kifizet az államkassza – válaszolta meg Lázár János azt a kérdést, ami arra vonatkozott, hogy augusztusra a kórházak adóssága elérte a 35 milliárd forintot. A miniszter hozzátette: az adósságok kifizetéséről várhatóan az év végén dönt a kormány, attól függően, mennyi lejárt tartozás van.
Szólt arról, hogy felgyorsítanák a közműcsatlakozásokat a vállalkozásoknak, mert ma egy iparcsarnok üzembe helyezése 250-270 nap. Mint mondta, az eljárási határidők “racionalizálását” javasolják a villamosenergia- és a földgázhálózathoz való csatlakozás esetén.
Jön a digitális gyermekvédelmi program
Kitért arra, hogy tárgyaltak a digitális jólét programról, amelynek részeként 2018-ra meglesz annak a technikai lehetősége, hogy mind a négymillió háztartásban a jelenleginél gyorsabb internet legyen. Hozzátette: 220 milliárd forintból kormányzati szolgáltatások bővítése zajlik.
Beszélt arról is, hogy az oktatási intézményekben megerősítik, illetve kiépítik a szélessávú internet- és wifihálózatot. Mindehhez kapcsolódik egy digitális gyermekvédelmi program – jegyezte meg.
Jóváírják a hitelszámlán az egymillió forintot
Lázár János elmondta, a kormánykabinetek tárgyaltak arról, hogy 2018-tól az, akinek lakáscélú jelzáloghitele van és megszületik a harmadik gyereke, az a magyar államtól a felvett hiteléhez egymilliót forint törlesztési támogatást kap. Ennek érdekében a járási hivatalokhoz kell kérelmet benyújtani, majd miután a hivatal ellenőrizte a kérelmet, tíz napon belül jóváírják az összeget a hitelszámlán – részletezte.
A miniszter elmondta azt is, kiemelt hatósági üggyé nyilvánították a kecskeméti Mercedes-gyár kapacitásbővítését, amelynek révén 2020-21-re 2500 új munkahely jön létre. Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Győr és más települések esetében fejlesztik a regionális reptereket – közölte.
A kormány támogatja azt, hogy a budapesti Benczúr utcában a Magyar Baptista egyház feladatai ellátáshoz tulajdonosa legyen egy “jelentős” ingatlannak – mondta.
Közölte azt is, döntöttek arról is, hogy a római katolikus egyház fenntartásában működő Budapesti Szent Ferenc Kórházat szív- és érrendszeri oktatási központtá, kiemelt kórházzá alakítsák át.
Az egésznek van “egy sunnyogás-szaga”
A Jobbik plakátjai kapcsán kérdésre válaszolva azt mondta, “a kormányhivatal eljárása törvényes és fair volt”, állnak minden bírósági felülvizsgálat elé. Lázár János szerint elvárható lett volna, hogyha a plakáthely tulajdonjogában, vagy egy plakát megrendelőjének személyében változás van, akkor ezt az illetékes kormányhivatalnak időben bejelentik.
Hozzátette: a kormányhivatal-vezetőknek nem az a dolga, hogy több ezer plakátról kitalálják éppen melyik kié.
Szerinte az egésznek van “egy sunnyogás-szaga”. Miért nem lehetett a változást a kormányhivatalok felé bejelenteni? – tette fel a kérdést, hozzátéve: nem a kormányhivatalok csináltak ebből politikát, hanem azok, akik nem tettek eleget az együttműködési kötelezettségüknek, ami egy normális országban elvárható.
A miniszter hivatkozott arra is, hogy a településképvédelmi törvény szerint a hatósághoz be kell jelenteni listaárat, és ez nem történt meg. Egy magánszemélynek, ha megvesz egy plakáthelyet, nincs bejelentési kötelezettsége, de amikor van egy plakáttörvény, akkor ezt a változást érdemes bejelenteni – mondta.
Nemmel felelt arra, a kormány szándékában áll-e a törvény módosítása.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter érkezik szokásos heti sajtótájékoztatójára az Országházban 2017. szeptember 28-án. Mögötte Kovács Zoltán kormányszóvivő. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az állami cégeket “tőzsdére kellene vinni”
Lázár János szégyenteljesnek nevezte Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök azon javaslatát, hogy a határon túl élő magyaroknak ne legyen szavazati joguk. Hozzátette: Gyurcsány Ferencet ez önmagában alkalmatlanná teszi arra, hogy parlamenti képviselő legyen. Jelezte azt is, kockázatosnak tartaná fél évvel a választások előtt a választási eljárási szabályok módosítását.
Lázár János kérdésre azt is elmondta: maximálisan támogatja Matolcsy György jegybankelnök felvetését, miszerint az állami cégeket tőzsdére kellene vinni. Személyes tapasztalata, hogy ez nagyban javítaná a versenyképességet és a magyar kisrészvényesek révén a cégek hosszú távon nemzeti tulajdonban maradnának – tette hozzá, jelezve: a kormányban egyelőre vita van a kérdésről.
Varsóba és Macedóniába látogat a miniszterelnök
Szólt Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti és soron következő programjairól is. A kormányfő varsói látogatását a lengyelekkel szembeni kettős mérce elleni kiállással indokolta, a vietnami és szingapúri utat pedig azzal, hogy a magyar vállalkozásoknak piacot szerezzen.
A macedón testvérpártnál, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjánál (VMRO-DPMNE) tett miniszterelnöki látogatást pedig úgy kommentálta: Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy olyan politika érvényesüljön az országban, amely a balkáni migrációs útvonal zárva tartása mellett áll.
Lázár János kitért arra is, hogy Orbán Viktor a hétvégén Erdélybe látogat, ahol jó esély látszik arra, hogy korrekt megállapodás szülessen a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetéről.
[interestingbar group=”interesting”]A miniszter az őcsényi polgármester lemondásához vezető üggyel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy érdemes lett volna megbeszélni a helyieknek egymással a dolgokat. Nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az utóbbi két év kormányzati kommunikációja feltüzelhette-e az embereket. Azt mondta, szerinte eleve ilyen a magyar társadalom.
Arra a sajtóhírre pedig, hogy ötszáz forintos belépőt szednek egy uniós támogatással épült játszótér használatáért Hajdúhadházon, azt felelte: vizsgálatot rendelt el az ügyben.