A politikus arra kérte az ukrán elnököt, hogy tartsa be a magyaroknak tett ígéretét, és ne írja alá a jogszabályt. Magyarország ezt a törvényt hátbatámadásnak tekinti, “Ukrajna ezzel elveszíti egy barátját és nem nyert vele semmit” – fogalmazott Lázár János.
Szólt a marosvásárhelyi iskolaügyről is, hogy a román fél hatalmi fölényével visszaélve egy intézmény működését tette lehetetlenné. Megerősítette: Magyarország mindaddig nem támogatja Románia OECD-tagságát, amíg nem történik az iskolaügyben érdemi előrelépés.
Kijelentette, aki a magyar érdeket veszélyezteti a magyar állammal találja szemben magát. Hozzátette, a magyar állam és Magyarország megvédi azon magyarok emberi jogait vagy gazdasági érdekeit, akit sérelem ért.
“Ennek a vitának még nincs vége, most kezdődik”
A bevándorlás kapcsán elmondta, hogy felmerült egy új, nemzeti konzultáció kérdése. Elsőként 2011-ben tartottak nemzeti konzultációt hazánkban, legutóbb pedig idén tavasszal.
Várhatóan október elején indul meg a mostani a Fidesz-KDNP közös kezdeményezése alapján. Lázár János megjegyezte, hogy fontos a kormány és a választópolgárok közötti kommunikáció. A konzultációban arra kíváncsiak, hogy a lakosság még mindig kiáll-e azon álláspont mellett, hogy Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni. Az európai politikát Soros György terve dominálja, amely szerint hitelek és adóemelések árán is évi egymillió embert kell behívni a Közel-Keletről vagy Afrikából az Európai Unióba (EU).
A következő időszakban ennek a vitának nem lesz vége, a vita még csak most kezdődik – jelentette ki a sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy hazánk nemsokára újabb viták kereszttüzében találhatja magát. Erre hivatkozva kéri, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak az október elején induló nemzeti konzultáción és megválaszolják: kitartanak-e amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.
Megjegyezte, hogy szeptember 26-án jár le az a két éves időszak, amelyet a bevándorlók elosztására adott az EU. Emlékeztetett, hogy az Európai Bíróság döntése szerint 98 255 bevándorlót kellene befogadni Európába. Kiemelte, hogy Románia a kötelez kvóta 17, Szlovákia 16, Németország pedig 28 százalékát teljesítette. Nincs olyan ország, Máltán kívül, aki maradéktalanul végrehajtotta volna ezt a brüsszeli döntést – mondta.
Kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a nemzeti konzultációhoz kapcsolódó kampánya október elején indul az eddig is szokásos keretek között. Minden adata nyilvános lesz. A konzultáció konkrét költségvetésére vonatkozóan nem hangzottak el adatok, a korábbi nemzeti konzultációk 700-900 millió forint közötti költséggel számolt. Szintén kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a konzultáció kampányában minden olyan elem szerepel majd, amellyel korábban is találkozhattak már az állampolgárok.
[interestingbar group=”interesting”]Óriási eredmény: csökkent a munkanélküliség
Az idei nyári adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt tíz évben, csökkent a munkanélküliség. Jelenleg 4,2 százalék, ez óriás eredmény – jegyezte meg Lázár János. . 2010-ben Magyarországon 3,6 millió ember dolgozott, most 4,5 millióan élnek a munka világából. Hozzátette, csökken a közfoglalkoztatás és nő az aktív munkavállalók száma.
Kamatmentes a Diákhitel2
Kiemelte, hogy a kormány döntése alapján októbertől a Diákhitel2 program kamatmentessé válik mindenkire vonatkozóan. 2018-tól pedig az önköltséges idegennyelvi képzésben résztvevők is felvehetik majd. A Diákhitel1 maximálisan felvehető összegét 2018. január 1-től hetvenezer forintra emelik.
Kérdésként hangzott el, hogy a római-parti mobil gát ügyében a kormány tervez-e népszavazást. Lázár János úgy fogalmazott, hogy ez a kérdéskör nem a kormány , hanem a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik.
A sportlövészeti oktatással kapcsolatban Lázár János kijelentette, nem iskolai keretek között, tantervben szereplő, hanem egy önkéntes iskolán kívüli tevékenységről van szó. Kizártnak nevezte, hogy ez az oktatás bármilyen iskola épületében valósulna meg, nem tervezik – főként a tiltakozások ellenére nem – az iskolákra erőszakolni a sportlövészetet.