Hétfő reggeltől várják az urnákhoz a szavazókat a Kurdisztán függetlenségéről szóló referendum kapcsán. A történelmi jelentőségű népszavazást az iraki kormány, valamint a szomszédos Törökország és Irán is élesen ellenzi. Utóbbi két országban ugyancska jelentős kurd kisebbség él, és félelmeik szerint a sikeres népszavazás felerősítheti a szeparatista tendenciákat. Az Egyesült Államok rosszallását fejezte ki az időzítés miatt. A régióból egyedül Izrael biztosította támogatásáról az erbíli vezetést.

Bezártak a szavazóhelyiségek

A szavazóhelyiségek az eredetileg megjelölt időponthoz képest egy órával később, helyi idő szerint este 7 órakor zártak. Az iraki kurd választási bizottság tájékoztatója szerint azért volt szükség a szavazás idejének meghosszabbítására, mert a végpontjaként megjelölt 6 óra környékén továbbra is rengetegen érkeztek a voksolásra. Azokban a szavazóhelységekben, amelyekbe a média munkatársai betekintést nyerhettek, a nemzetközi megfigyelők jelezték, hogy a voksolás “normálisan”, zökkenőmentesen zajlott.

A részvételi arány 78 százalékos volt a televízió beszámolója szerint.

A hétfői napon 5,5 millió szavazót vártak az urnákhoz Irakban, de a külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak. A választásokat mintegy 400 külföldi megfigyelő felügyelte, és mintegy 600 újságíró tudósít róla, negyedük a külföldi tömegtájékoztatást képviseli.

A kurdisztáni függetlenséget támogató nagygyűlés az észak-iraki kurd autonóm régió székhelyén, Erbílben 2017. szeptember 22-én. (MTI/EPA/Mohamed Meszara)

Az iraki legfelsőbb bíróság korábban igyekezett megakadályozni a referendum lebonyolítását, ám a testületnek nincs beleszólása a folyamatba, így a kurd regionális kormányzat végképp elindult az úton, hogy megtartsák a népszavazást – nyilatkozta Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő korábban az M1-nek.

Mint mondta, az iraki kormány be fog vetni minden alkotmányos eszközt arra, hogy megakadályozza az autonóm régió elszakadását. A legtöbb elemző egy, vagy többéves folyamatot tart valószínűnek, ahol az erbíli vezetés tárgyalásos úton elszámol majd a bagdadi kormánnyal azokról a fontos kérdésekről, mely összekötik a két országot és idővel bekövetkezhet a tényleges önállóság is, magyarázta Wagner Péter.

Irak és Kurdisztán bevételeinek 90 százaléka egyaránt a kőolajtermelésből származik, és az olajelszámolás miatt már jelenleg is vita van a két fél között. Az iraki alkotmány úgy rendelkezik, hogy az állami bevételek 17 százalékát meg kell kapnia a kurd régiónak, ám ők azt állították, már régóta nem kapják meg ezt a teljes összeget, így a Kurdisztánból származó olajat saját maguk árusítják. Erre válaszként az iraki kormány már egy ideje egyáltalán nem folyósítja a 17 százalékot – magyarázta a szakértő.

2011-ben az Iszlám Állam elfoglalta Irak jelentős részét, de a kurdoknak sikerült megálljt parancsolni az iszlamisták előrenyomulásának. Ez a területek nem részei a kurd autonóm régiónak, de a meghozott véráldozatok miatt a kurdok maguknak követelik. A kőolaj lelőhelyekben gazdag Kirkuk, ahol jelentős számú arab és türkmén lakosság él, is ekkor került kurd fennhatóság alá. Szakértők itt számítanak esetleges megmozdulások és zavargásokra.

Erbíl, 2017. szeptember 25. Iraki kurd férfi voksát adja le egy kisfiú a kurdok függetlenségéről tartott népszavazáson az észak-iraki kurd autonóm régió székhelyén, Erbílben 2017. szeptember 25-én. A Kurd Regionális Kormányzat által kezdeményezett referendumon 5,5 millió ember jogosult szavazni. (MTI/EPA/Mohamed Meszara)

A független Kurdisztán jövőjét alapvetően befolyásolja majd Törökország és Irán reakciója. Az ankarai vezetés kemény reakciókat ígért. A napokban a török fegyveres erők egységei hadgyakorlatot hajtottak végre a határ mentén, és fokozták a török kormány ellen harcoló kurd szakadárok (PKK) elleni műveleteket is.

A PKK és az erbíli vezetés között ugyancsak feszült viszony uralkodik, mivel az iraki Kurdisztán hegyvidéki részén bázisokkal rendelkező gerillák nem hajlandóak alávetni magukat a regionális kormányzat uralmának.

Az iraki kurd régióval közös határ lezárását kérte Bagdad az iraki kormányfőtől 

A forrás szerint a parlament a határozatban ezenkívül azt kérte al-Abáditól, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka, hogy vezényelje ki a biztonsági erők tagjait a kurdok ellenőrzése alatt álló vitatott területekre, válaszul arra, hogy hétfőn megkezdődött a népszavazás a kurdok függetlenségéről Irakban.

A jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavaznak még Kirkuk és Dijala tartományban, valamint Ninive tartomány főképpen kurdok lakta településein. Habár ez utóbbi tartományok és települések közigazgatásilag a bagdadi központi vezetéshez tartoznak, gyakorlatilag a kurd pesmerga harcosok ellenőrzése alatt állnak.

Heves reakciók

A török kormány nemrég megszigorította a határátlépést az iraki kurdisztáni régió és Törökország között, és arra szólította fel a török állampolgárokat, hogy amennyiben tehetik, hagyják el a térséget. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal fenyegetőzött, hogy a határokat rövidesen teljesen lezárják, és országa kész katonai akciókat végrehajtani Kurdisztánban, amennyiben Törökország biztonsága ezt megkívánja.

Katonai elemzők ugyanakkor nem tartanak valószínűnek egy jelentősebb beavatkozást, hiszen a kurd régióban számos külföldi katonai kontingens teljesít szolgálatot. Többek között magyar katonák is kiképzőmisszión vesznek részt az erbíli repülőtér melletti támaszponton. Ankara a katonai fenyegetés mellett gazdasági szankciókkal is igyekszik erő felmutatni. Az államfő arról beszélt, hogy felfüggeszthetik a kőolajkereskedelmet Törökország és Kurdisztán között.

Irán szintén készültségbe helyezte hadseregét az észak-nyugati határok mentén, és lezárta a határokat, bár ez nem jelent teljes átjárhatatlanságot, hiszen a hegyvidéki szakaszok hermetikus elzárására nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal. A perzsa államot ugyancsak negatívan érheti a függetlenség kihirdetése, ami bátorítást adhat a helyi szakadároknak, ugyanakkor szervezetük közel sem olyan erős, mint a PKK Törökországban.

Irán igyekszik a szintén síita felekezethez tartozó bagdadi vezetéssel együttműködésben nyomás alá helyezni a kurdisztáni kormányzatot, de katonai elemzők szerint a dolgok jelenlegi állása szerint egy közvetlen katonai intervenció Teherán részéről is váratlan lenne.

Kurdisztán parlamentje tíz napja hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én referendumot tartsanak a függetlenségről az autonóm Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulejmaníja és az utóbbiból 2014-ben kialakított Halabdzsa kormányzóságban.

Hétfőn Necsirvan Barzáni, az iraki autonóm kurd régió kormányfője kijelentette, hogy még ha az elszakadást pártolók is győznek a népszavazáson, az még nem jelent azonnali függetlenséget, sem azt, hogy “átrajzolják a határokat”. Az iraki kurd miniszterelnök elmondta, hogy a referendummal kapcsolatosan felmerülő és egyéb problémákat az erbíli vezetés békés úton keresztül kívánja rendezni Bagdaddal.