A képet Kitaoka Akijosi, egy japán pszichológus alkotta a periférikus látás egy érdekes tulajdonságának demonstrálására, amelynek lényege, hogy az agy hajlamos bizonyos mintázatokat mozgásként értelmezni. Az idegkutatók szerint ennek az az oka, hogy agyunk másként reagál a különböző színekre. Míg a fekete és a fehér színek láttán az idegsejtek egy bizonyos ütemben kezdenek elsülni, a kékek és a zöldek lassabb ütemű, hosszabban tartó aktivitást váltanak ki. Ezt az eltérést pedig a látókéreg mozgást detektáló idegsejtjei félreértik, és mozgásként fordítják le. Így a valójában helyben álló köröket forogni látjuk.
A hatás azért erősebb a látómező szélén és azért halványul el, ha közvetlenül ránézünk a körökre, mert látótér közepét vizsgáló szemrészben nagyon sűrűn sorakoznak a fényreceptorok, így ezek könnyebben észlelik a finom részleteket, és nem dőlnek be a mozgást detektáló sejtek hamis üzenetének. Érdekes módon a periférikus látás ezen hibája nem csak ránk, emberekre jellemző. A tesztek alapján a macskák is úgy reagálnak a képre, mintha az mozgó kígyókat ábrázolna, és megpróbálják megtámadni azokat.