A 288P katalógusjelű aszteroidát 2016 szeptemberében vizsgálták meg közelebbről a csillagászok, amikor az pályájának Naphoz legközelebbi pontján járt, ráadásul a Földhöz is elég közel volt. Ezen megfigyelések során derült ki, hogy nem egy, hanem két égitestről van szó, amelyek nagyjából egyforma méretűek és tömegűek, és nagyjából 100 kilométerre vannak egymástól.

Ez már önmagában is nagyon érdekesnek tűnt, de menet közben az is kiderült, hogy a két égitestről vízjég is párolog a Nap melegének hatására. Pontosan úgy, ahogy ez az üstökösök esetében is történik. Ez utóbbiakat ugyanis csak annyi különbözteti meg a kisbolygóktól, hogy a belőlük a meleg miatt távozó anyag hatására látványos légkör (úgynevezett kóma) és csóva is fejlődik. Így ha egy kisbolygó, vagy jelen esetben egy kettős kisbolygó szintén kómát és csóvát növeszt, az üstökösnek is minősül.

Ez pedig azért kiemelten érdekes, mert a Kisbolygóövben található üstökösök fontos információkat árulhatnak el a Naprendszer kialakulásáról és például arról is, hogy honnan származik a földi víz. Ilyen kométából pedig jelenleg még nagyon keveset ismerünk, így minden újabb felfedezés fontos új adatokkal bővítheti tudásunkat.

A ugyanakkor 288P kettős égitestként is izgalmas, mivel a kettős aszteroidák tagjai ennél általában sokkal közelebb vannak egymáshoz. Ez, valamint a jég párolgása azt sugallja a kutatóknak, hogy a kettős viszonylag friss keletkezésű, és csak mintegy 5000 éve létezik ebben a felállásban. A különös duó valószínűleg úgy keletkezett, hogy egy nagyobb égitest a gyors forgás következtében kettéhasadt, majd annak darabjai egyre távolabb sodródtak egymástól.

Forrás: NASA, ESA, and J. Agarwal (Max Planck Institute for Solar System Research)