Az Európai Bizottság szóvivője tegnap azt mondta, hogy az elosztási mechanizmus sikeres, míg az Amnesty International szerint azonban csúfos kudarc.

Elhibázott szívóhatás

Orbán Balázs az M1 hírcsatornán úgy fogalmazott: a koncepció azért elhibázott, mert valójában azokat segíti, akik irreguláris úton jöttek az Európai Unió területére. Ez az eszköz is azt kínálja fel, hogy ide bárki bejöhet, csak jusson be a kontinensre, melyet követően az országok majd megpróbálnak valamilyen módon foglalkozni vele, illetve megosztani a terheket egymás között – egyszóval ez egy szívóhatást fejt ki.

A megvalósítása pedig azért működésképtelen, mert a 120 ezer ember áthelyezéséről szóló kvótadöntést – amely miatt Magyarország és Szlovákia az EU bíróságához fordult – csak mintegy 25 százalékban sikerült eddig teljesíteni, vagyis minden negyedik lekötött menedékkérő átvétele történt meg.

Elhagyott perifériák

Ráadásul az áthelyezett emberek többsége nincs már abban az országban, amely őket átvette – itt elsősorban olyan periférianemzetekre kell gondolni, amelyek nem kifejezetten vonzóak a migránsok számára, ezért hagyták el ezeket a területeket a kvóta áttelepítési mechanizmust követően.

Jens Galschiot dán szobrászművész bronzból készült, hajón utazó migránsokat megjelenítő szoborcsoportja az Elba partján, Drezdában 2017. szeptember 19-én –
képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

A főigazgató kitért arra is, hogy az Európai Bizottságban nem született meg ez a felismerés: kötelezettségszegési eljárást is indítottak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek megtagadták a kvótadöntés végrehajtását, így hazánkkal szemben is – jelenleg ennek a kötelezettségszegési eljárásnak a bírósági szakaszba lépését várjuk.

Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Magyarország és azok az országok, amelyek egyetértenek abban, hogy a kvóta nem jó eszköz a helyzet kezelésére, érvényesíteni tudják érdekeiket, és az EU-s intézmények ne fogadjanak el olyan megoldásokat, amelyek a felső határ nélküli kvóta bevezetését tennék lehetővé.