A kormányzati szektor bevétele 8322,2 milliárd, kiadása 8051,7 milliárd forint volt az első fél évben. Az egyenleg változása a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb mértékű növekedéséből adódott. Az előzetes adatok szerint a  kormányzati szektor 270,5 milliárd forint többlettel zárta az idei első fél évet, ez a GDP 1,5 százaléka volt, az előző év azonos időszakához képest 183,9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,0 százalékponttal magasabb – tájékoztatott a KSH.

Az év első hat hónapjában a bevételek 748,8 milliárd forinttal, 9,9 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékben, 404,2 milliárd forinttal, 41,7 százalékkal az egyéb bevételek nőttek, amelyek főként az uniós támogatásokból állnak. A termelési adók 191,1 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal emelkedtek, amelyen belül 127,4 milliárd forintos, 8,1 százalékos volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 96,2 milliárd forinttal, 7,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási hozzájárulások 54,8 milliárd forinttal, 2,4 százalékkal bővültek.

A kiadásoknál 564,8 milliárd forintos, 7,5 százalékos volt a növekedés. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelemnél 148 milliárd forint, a pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően 42 milliárd forint, az egyéb kiadásoknál 178,7 milliárd forint volt. A beruházási kiadások 277,5 milliárd forintos, 79,9 százalékos növekedéssel zártak. Ezzel szemben a folyó termelő felhasználás 51,8 milliárd forinttal, 4,3 százalékkal, a kormányzati szektor kamatkiadásai pedig 29,6 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal mérséklődtek.

A második negyedévben a kormányzati szektor többlete 18,2 milliárd forint, a GDP 0,2 százaléka volt, 38,9 milliárd forinttal, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A bevételek 516,3 milliárd forinttal, 13,3 százalékkal, a kiadások 477,4 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Stabil államháztartás

A kormány szándéka változatlanul az, hogy gazdaságpolitikai céljaival összhangban biztosítsa az államháztartás stabilitását, az államháztartási hiány alacsonyan tartása mellett ehhez az államadósság arányának további csökkentése járul hozzá – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára az MTI-nek.

Hozzátette: az uniós szabályok alapján a tagországok statisztikai hatóságai évente kétszer szolgáltatnak adatot az úgynevezett EDP-jelentésben az Eurostat részére a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának, a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulásáról. A jelentés összeállításért Magyarországon a KSH felelős, amely a mindenkori kormányzattól függetlenül, tisztán szakmai szempontok alapján határozza meg annak számszaki tartalmát.

Kiemelte: az Eurostat és a KSH között egyes módszertani kérdésekben eltérőek voltak az álláspontok. Az elmúlt hónapokban ezért hosszan tartó egyeztetéseket folytattak egyes, a magyar államadósság és hiány meghatározásakor figyelembe veendő tételekről. Végül megszületett a szakmai konszenzus, hogy milyen tételeket kell beszámítani a kormányzati szektor említett mutatóiba. A kormány a döntést tudomásul veszi, költségvetési politikájában pedig továbbra is elkötelezett az alacsony hiány és az államadósság arányának csökkenő pályán tartása mellett – mutatott rá az NGM államtitkára.

Banai Péter Benő szerint a kormány szándéka , hogy gazdaságpolitikai céljaival összhangban biztosítsa az államháztartás stabilitását
Fotó: MTI

Hozzátette: különböző módszertani pontosításokat ugyancsak végrehajtott a KSH, így mind a hiány, mind az államadósság aránya módosult az előző, tavaszi adatközléshez képest.

Eszerint 2016-ra a hiány 1,9 százalék lett, míg az államadósság a GDP 73,9 százaléka volt. Mindez nem befolyásolja az államháztartás két legfőbb mutatójának az utóbbi években látható kedvező alakulását, ebből adódóan nincs reális veszélye annak sem, hogy Magyarország ellen ismét túlzott-hiány eljárás induljon a jövőben – hangsúlyozta Banai Péter Benő.