A pandáknak otthont adó erdőségek rosszabb állapotban vannak, mint voltak 1988-ban, amikor a medvéket először sorolták be veszélyeztetettként. Tavaly az óriáspandát a sérülékeny kategóriába mozgatták át a Természetvédelmi Unió vörös listáján.

Élőhelyének elveszítése a legsúlyosabb fenyegetés a medvefajra nézve, amely egyébiránt a globális természetvédelmi erőfeszítések ikonja.

A Nature Ecology& Evolution folyóiratban frissen publikált tanulmány szerzői szerint az óriáspandák élőhelye kisebbedik és töredezik az egyre nagyobb teret nyerő építkezések miatt azokon a létfontosságú területeken, amelyek táplálékszerzésüket vagy vándorlásukat segítik.

Vadon élő óriáspanda Csinlingben. (Fotó: AFP)

Stuart Pimm, a vizsgálat egyik szakembere a BBC-nek elmondta, kutatásuk újdonsága a műholdfelvételek bevetése az óriáspandák státuszának kiértékeléséhez, majd eme információ birtokában ajánlások kidolgozása azzal kapcsolatban, hogyan lehetne megfelelőbb védelmet nyújtani az ikonikus fajnak.

Tavaly szinte mindenhol címlapon hozták, hogy a pandát levették a veszélyeztetett fajok listájáról. A döntést az indokolta, hogy a friss felmérések szerint megnövekedett a vadon élő egyedek száma. Mindazonáltal, mivel kevés medve él természetes élőhelyén, új menedékhelyek létrehozása, illetve a meglévők kibővítése létfontosságú életben maradásukhoz.

Pimm szerint az új pandaélőhelyek létrehozását célzó kínai erőfeszítések dacára a turizmus és az infrastruktúra-fejlesztés egyre nagyobb nyomást helyez a fajra. Rengeteg út, híd és alagút épül, ami egyfelől jó, másfelől viszont magával vonja, hogy az elszigetelt élőhelyek száma a hetvenes évek óta drasztikusan megemelkedett. A hatékony pandavédelemnek valahogyan össze kell kötnie ezeket az izolált területeket folyosókkal.

Az ABC-nek hozzátette, pandaürüléket találtak már gyorsforgalmi utak fölé épített „zöld hidakon”, ami azt sugallja, hogy az állatok használják ezeket az útvonalakat, ha rendelkezésükre állnak.

Óriáspanda az első hóban egy kínai rezervátumban. (Fotó: Reuters/Stringer)

A friss vizsgálatban a kínai és amerikai szakemberek földrajzi felmérést, távérzékeléssel begyűjtött adatokat, valamint műholdfelvételeket használtak fel, hogy kiértékeljék, milyen változások estek a pandák teljes lakókörzetében 1976 és 2013 között.

Az eredmények azt sugallják, hogy a megfelelő élőhelyek kiterjedése jelentősen zsugorodott. A földrengések, az emberi tevékenységek, a gazdálkodás, az infrastruktúra fejlődése, a turizmus és az erdők ritkítása egyre kisebb darabokra tördeli a pandaélőhelyeket.

Vejhua Hszü, a Kínai Tudományos Akadémia szakembere szerint az élőhelyek területe 1976 és 2001 között közel öt százalékkal szűkült be, de azóta valamennyire nőtt. Az élőhelyfoltok átlagos mérete viszont 23 százalékkal csökkent le ugyanezen időszakban, azóta pedig szinte alig hízott.

Óriáspandák a Volong Nemzeti Park területén (Fotó: AFP)

Jelenleg a pandák 30 elszigetelt folton élnek a tektonikailag aktív hegyvidékes régióban, Kína középső területén. Eme foltok közül 18-on tíz, vagy még kevesebb egyed él. Mindez annak ellenére áll fenn, hogy 2013-ban 67 menedéket hoztak létre, és a kínai kormány több milliárd dollárt költ védelmi programokat.

Az óriáspanda valamikor széles körben elterjedt volt Kína déli és keleti részén. Mára a becslések szerint 1800 egyede él a vadonban hat hegyvidéki láncon Szecsuan, Senhszi és Kanszu tartományokban.

A vizsgált időintervallum felölel négy olyan időszakot is, amikor Kína országos pandafelmérést végzett. A második és a negyedik felmérés között a pandák egyedszáma növekedni látszott, ez váltotta ki státuszuk felülvizsgálatát.

Amikor levették őket a vörös listáról, a vad populáció egyedszámát 1864-2060 egyedre becsülték.