Az eredményeket a NEOWISE (Near Earth Object Wide-Field Infrared Survey Explorer) nevű, földközeli objektumokat kutató projekt szolgáltatta.

„Nem egyszerű észlelni az olyan üstökösöket, amik hirtelen kitöréseket produkálnak, de ez sokkal inkább arra vezethető vissza, hogy a jelenség gyorsan játszódik le és nem annak tudható be, hogy csak ritkán fordul elő” – mondta Emily Kramer, a NASA Sugárhajtású Laboratóriumának kutatója, a most megjelent tanulmány társszerzője, aki szerint a kitöréseket csak ritkán veszik észre a csillagászok.

Forrás: Manuel Cohen/Fizzfoto

A NEOWISE a földközeli objektumok “nagy kutatója”

A NEOWISE a tudósok szerint az űrben keringő objektumok tanulmányozásának egyik megkerülhetetlen kutatóeszközévé vált.

„A NEOWISE nem csupán a korábban ismeretlen aszteroidákat és üstökösöket fedezi fel, hanem a már megtalált objektumokról is információkat nyújt a kutatók számára” – mondta Amy Mainzer, a NEOWISE vezető kutatója, aki szerint az űrbéli, infravörös tartományban működő obszervatórium finomíthatja és tökéletesítheti a világűrben keringő objektumok felfedezését és karakterizálását lehetővé tévő technikákat.

A NEOWISE felfedezéseit ismertető kutatás nem sokkal az után jelent meg, hogy cseh kutatók bejelentették: A Tauridák meteorrajban olyan aszteroidatöredékek lehetnek, amik a Földbe csapódva hatalmas katasztrófákat okozhatnak. Ezen űrsziklák közül az egyik a szakértők számításai szerint 2022-ben, 2025-ben, 2032-ben vagy 2039-ben ütközhet bolygónknak.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy valószínűleg még rengeteg olyan felfedezetlen aszteroida bujkálhat a meteorrajban, amelynek átmérője eléri a 300 métert. A 25 méternél kisebb űrsziklák általában elégnek a Föld atmoszférájában. Azok az objektumok, amiknek az átmérője 25 méter és 1 kilométer közé esik, már lokális katasztrófát okozhatnak, az 1 kilométernél is nagyobb űrsziklák becsapódása pedig már az egész bolygónkra hatással lenne.

Az eddig felfedezett leghatalmasabb kisbolygó a 4179 Toutatis, átmérője meghaladja az 5 kilométert.