Ha sikerül alaposabban feltérképezni a gyöngybaglyok eme képességét, az eredmények birtokában újabb módszereket fejleszthetnek ki az embereknek hallásuk megőrzéséhez.

Georg Klump (Oldenburgi Egyetem), a vizsgálat egyik kutatója a BBC-nek kifejtette, a madarak füle az emberével ellentétben regenerálódik. Az ember nem tudja újranöveszteni a fül érzékelő sejtjeit, de a szárnyasok igen.

Olybá tűnik, hogy az ember az evolúció folyamán valahol elveszítette eme képességét. Az emlősökhöz hasonlóan idősen gyakran gyengébb hallással küszködünk: 65 éves korunkra több mint 30 decibellel csökken érzékenységünk a magas hangfrekvenciákra.

Gyöngybagoly. (Fotó: AFP)

A Royal Society Proceedings B folyóiratban közölt tanulmányt hét fogságban tartott gyöngybagollyal végezték el. A madarakat betanították, hogy hangra reagálva egy póznához repüljenek, ahol jutalomfalatot kaptak.

Még a legidősebb, 23 éves egyednél sem vették észre az időskori hallásvesztés jeleit.

A gyöngybaglyok általában csak három-négyéves korukig élnek természetes környezetükben. Hallásukra támaszkodva szerzik be táplálékukat az éjszaka folyamán.